A Zokogó majom lakomája

A tíz esztendeje eltávozott Bálint Tibor ma is köztünk él, köszönhetően nem csupán életművének – bár már általa is bevéste nevét az öröklétbe –, de özvegyének, Bálintné Kovács Júliának és a nevét viselő Baráti Társaságnak is, akik az író szellemét időközönként felidézik egy-egy összejövetelen. Legutóbb Szellemi lakoma címen kalandozhattunk Bálint Tibor egyedi hangvételű írásai között a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház előadótermében. Az író munkásságáról Kötő József irodalomkritikus tartott rövid értekezést.   

Nyolcvan esztendeje született, és tíz éve nincs közöttünk Bálint Tibor, a kisemberek nagy írója, a kilátástalan körülmények közül a csúcsra felkapaszkodott munkásgyerek, aki nagy formátumú családregényével, a Zokogó majommal egy nemzedék feje fölött elzúgó történelemnek, sorstársainak, a kolozsvári lumpenvilágnak állított kopjafát az idő temetőjében.

A városi legenda szerint pályája kezdetén Bálint Tibor a retúrozott napilapok tetején aludt a szerkesztőségben, hogy munkaidejéből egy perc se vesszen kárba. Ha mindez csak egy jól visszhangzó adoma is, csupán a több mint hatszáz oldalas Zokogó majom jegyzetei évtizedekig készültek, megírására pedig esztendőket szánt az író. Közben pedig megszülettek azok az újságcikkek, novellák, rövidprózák (és néhány regény) melyeket időtlen időkig élvezettel forgatott és forgat olvasóközönsége.

Volt idő, firkászpályám kezdetén, amikor én már írtam a helyi napilapban, ő pedig MÉG írt benne. Nagyobb megtiszteltetést a magamfajta ifjonc elképzelni sem tudott, minthogy egy lapszámban, pláné egy oldalon jelenjen meg a neve a Bálint Tiboréval. Akik őutána – fiatal követőjeként – a rövidpróza műfajához valaha is hozzányúltak, óhatatlanul átvettek valamit Tibi bácsi stílusából. Jobban mondva csak utánozhatták, amíg saját nyelvezetük ki nem forrott. Ám, amit még megközelíteni sem lehet: sajátos hangvételű, keserű-édes nagyregényei hangulatvilága, az írónak a figuráihoz fűződő nyilvánvaló szeretete, még ha azokat a legmostohább – már-már alvilági – körülmények is buktatják a felszínre. Humorában mélységes társadalmi igazságok rejlenek, őt olvasva – akinek megadatott, az őt hallgatva – kesernyés, de szelíd iróniában lesz osztályrészünk.

A kolozsvári színház mind a mai napig egyik legsikeresebb előadása – a Sánta angyalok utcája – szintén Bálint Tibor nevéhez kötődik. Családregényének színpadi változata – a halálból épp hogy visszatért Szabó József „Ódzsa” rendezésében – mérföldkőnek számít az erdélyi színjátszás történetében. Az talán nem csupán legenda, hogy az író, a dramaturggal, a színészekkel, a rendezővel és minden egyéb érintettel karöltve, a próbafolyamat során is igazította, formálta a szavakat, mondatokat. Nem csoda, hogy a korabeli nézőnek katarzis volt a javából az előadás. Mert helyette mondta el mindazt a fájdalmat, ami a zsarnokság idején felgyülemlett benne. Olyan színészeink alakításai tették halhatatlanná a darab figuráit, mint Vitályos Ildikó, Pásztor János, Vadász Zoltán, Bíró Levente és sokan mások.

A Mestert legendák övezték már életében is. Ezeket jóhiszeműen és bizonyára magában mosolyogva olykor táplálta, néha meg is írta azokat (Kíváncsi lettem magamra című novellájában őt akarja bemutatni Bálint Tibornak egy vele borozgató, neve hallatán hitetlenkedő illető).

Akár szenvedélynek is minősíthetjük azt a hozzáállást, ahogyan a főzés művészetéhez közelít az író. Úgy elemez egy tál húslevest (A húslevesről című eszmefuttatásban például), ahogyan a műkritikusok a legnagyobb mesterek alkotásait. Utánozhatatlan, ahogyan az ízekről, illatokról, az étel színéről, egyáltalán a konyhaművészetről oldalakon át képes elfilozofálgatni – teszi mindezt az irodalmi nyelv mesteri fokán.

Aki meghallgatta a Bálint Tibor rövidprózájából készült összeállítást a Györkös Mányiban, teljesebb képet alkothatott az író igencsak gazdag életművéről. A humor, az élményszámba menő kulináris beszámolók mellé az érdeklődők kaptak egy merítést az író életfilozófiájából is (Az élet értelme), és megtanulhattuk, hogy egy kiadós ebéd akár társadalmi funkciókat is betölthet.

A Bálint Tibor Baráti Társaság az író születésének 80., halálának 10. évfordulóján a 2012-es évet Bálint Tibor emlékévvé nyilvánította, ennek keretében pedig az idén több rendezvényre is sor kerül.

 


Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s