Tulajdonba vették az égitesteket!

Ki gondolta volna, hogy a Földünkre áldott meleget bocsátó Nap már nem mindannyiunké, és melegéért naphasználati díjat követel birtokosa? Hogy Holdra szállás esetében ezentúl engedélyt kell kérni a tulajdonostól? Vagy, hogy az aszteroidák magántulajdonként vannak bejegyezve?
A Nap többé már nem mindenkié – legalábbis egy rádióműsor felvezető szövege szerint. Egy spanyol hölgy, bizonyos Angeles Duran vigói lakos ugyanis közjegyző előtt bejegyeztette birtokaként az égitestet. A hölgy megbízta ügyvédjét, hogy jelentse be kizárólagos tulajdonjogát világszerte minden illetékes hatóságnál. Azzal az igényével együtt, hogy különös tekintettel a napenergiára, úgynevezett solardíjat, afféle naphasználati illetéket fog kivetni. Mindezt pedig egy joghézagra alapozza: a világűregyezmények a csillagokra nem vonatkoznak. Az állami törvénykezésben a joghézag gyakran jól jön vádlottnak és alperesnek. Ürügy lehet a törvény alóli kibúvásra.

Egy holdat meghagyott az emberiségnek

Elsőként az amerikai Dennis Hope jelentette ki 1980-ban, hogy a Nap és Földünk kivételével a Naprendszer minden bolygója holdjaival együtt az övé. Kivételt képeznek a Jupiter Európa nevű holdja, amit „nemzeti parknak” hagyott meg, és a NASA-űrhajók majdani leszállóhelyei. Hope bejelentette tulajdonigényét az ENSZ-nek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának. Választ nem kapott, ami szerinte elismerést jelentett. Az égitesteket parcellázva áruba bocsátotta. A holdtelkeket Lunar Embassy (Hold-nagykövetség) néven árusítja. A kedves vevő Hold-alkotmányt, az ingatlan helyét feltüntető holdtérképet és tulajdoni oklevelet kap. Hope honlapján már 2006-ban büszkén közölte, hogy a Lunar Embassy kereken 2,5 millió telket adott el a Holdon, míg a Marson 900 000 ingatlan talált vevőre. Ügyfelei közt 200 „celeb” volt, köztük az akkori (George W. Bush) és két volt amerikai elnök, valamint harminc NASA-tisztviselő. Az „üzletember” hozzávetőleg 80 tévécsatornán ­jelent meg, köztük a CNN International, az NBC, az RTL is meginterjúvolta. Budapesten is járt. Egy televíziós személyiségnek Hold-telket ajándékozott „holdútlevéllel” együtt. Mr. Hope ez alkalommal az eredeti tulajdonszerzés sajátos módjáról is beszélt: „Válás után voltam, pénz nélkül, anyagi gondokkal. Egy nap megláttam a teliholdat. Hiszen ez senkié… Mától az enyém.” Hogy ugyanezt földi halandók milliárdjai kijelenthették volna, láthatólag nem zavarta. Gondot csak azok a szélhámosok okozhatnak, akik például Moon Consulate (Hold-konzulátus) néven adnak el holdbeli ingatlanokat. Ezektől Mr. Hope óva int.

 

De, kié a Hold?

Vannak, akik ezt fordítva gondolják. Például Martin Jürgen német nyugdíjas, aki szerint a Hold az ő tulajdona. Azt ugyanis egyik őse érdemeiért Nagy Frigyes porosz királytól kapta a 18. században. Szerinte a donációt igazoló iratokat megkeresni és Mr. Hope-ot perelni a német külügyminisztérium feladata. Egy olasz hölgy ugyancsak perrel fenyegette az amerikai vállalkozót, mert egy olyan holdtelket adott el, amit ő egy Celestial Garden (Égi Kert) nevű cégtől már megvásárolt. Hope úr azt is hallgatólagos jóváhagyásnak tekintette, hogy holdtelkek eladása miatt sehol sem indult peres eljárás. Ezt ma már aligha mondhatja. Egy kínai bíróság ugyanis nemrég 50 000 jüan pénzbüntetésre ítélte a Lunar Embassy to China céget, amely Hope vállalkozásának képviseletében 32 holdtelket adott el. Az indokolás szerint ugyanis az égitesteken való ingatlanszerzés nemzetközi jogba ütközik, így a Lunar Embassy nem lehetett az eladott telkek tulajdonosa. Ez az alapkérdés abban a különös perben is, amely egy amerikai bíróság előtt folyik. Gregory Nemetz 2003 óta perli a NASA-t és a külügyminisztériumot. A NEAR Shoemaker űrszonda – miután egy évig keringett körülötte – 2001-ben landolt a „433 Eros” nevű aszteroidán. Nemetz szerint ez a kisbolygó az ő tulajdona, ezért parkolási díjat követel.

 

A dolog nem ilyen egyszerű

A világűrjog legfőbb forrása az 1967. évi világűrszerződés. Teljes címe szerint „az államok tevékenységét szabályozó elvekről” szól „a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”. A világűrjog aranykora – amint egyre gyakrabban nevezik – sajátos módon a hidegháború idejére esik. A szerződések sorát az 1979. évi holdegyezmény zárta. Előbbit még 100, utóbbit mindössze 13 állam ratifikálta – az Egyesült Államok és a Szovjetunió nélkül. Ez az egyezmény kizárja a tulajdonszerzést az égitesteken nemcsak az államok, hanem magánszervezetek és magánszemélyek számára is. A Világ­űrszerződés ezt nem köti ki. Nevesíti a szuverenitásigényt, foglalást és használatot, mint ami a Holdon és más égitesteken nem alkalmazható a nemzeti kisajátítás eszközeként. A joghézag-elmélet hívei ebből arra következtetnek, hogy a magántulajdon-szerzés jogszerű. Mr. Hope meg nem nevezett világűrjogászok ezt bizonygató tanulmányát tette a világhálóra. A világűrszerződés azonban a felsorolt módokhoz hozzáfűzi: „bármilyen más módon” egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki a Holdat és más égitesteket. Márpedig valamely állam polgárainak tulajdonszerzése a „más módok” egyikének tekinthető. Mr. Hope és társainak érvelése, hogy az általuk űzött kozmikus ingat­lan-­forgalmazást a világűrjogi ­egyez­mények lehetővé teszik, a világűrszerződés betűje és szelleme szerint is alaptalan.

 

Elmélet és realitás

Mr. Hope és társai nem létező tulajdonjogot ruháznak át olyan helyen, amelynek földi értelemben vett birtokbavétele soha sem lesz lehetséges. A kozmikus teleküzlet ezért a világűrjog számára merőben elméleti, büntetőjogi szempontból azonban nagyon is gyakorlati kérdés – írja a Magyar Nemzetben megjelent cikkében dr. Gál Gyula világűrjogász.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s