Mr. Gorsky híressé válása

Az Amerikai Egyesült Államok történetének egyik legfiatalabb elnöke, John Fitzgerald Kennedy 1961. május 25-én a kongresszus előtt meghirdette a Hold-programot, ezzel kezdetét vette az emberiség egyik legnagyobb kalandja. Az amerikaiaknak az űrprogramhoz való hozzáállására, lelkesedésére jellemző a következő kis történet: Kennedy elnök látogatást tett egy szép napon a NASA (amerikai űrkutatási központ) székhelyén. A folyosón szembetalálkozott egy overallos színesbőrű férfival, aki egy vödörrel a kezében jókedvűen fütyörészett. Az elnök megkérdezte az illetőt, mivel foglalkozik az űrprogram keretében. A válasz kissé megdöbbentő, de jellemző a mindenkori amerikai lelkiállapotra: „Uram, én a folyósokat és az irodákat takarítom, ezzel járulok hozzá a Hold-program sikeres megvalósításához”. Emberünk ezt halálkomolyan gondolta…

Az amerikai elnök kilencéves határidőt tűzött ki a program megvalósítására. Amikor bejelentését megtette, azt sem tudták még az amerikaiak, hogyan fogjanak hozzá a terv megvalósításához. Ám azonnal elkezdődött az ötletelés a NASA-nál, illetve az amerikai egyetemek tudományos kutatóműhelyeiben is. De volt még egy „Holdba vágó” tényezőjük az amerikaiaknak: a második világháború végén sikerült megkaparintaniuk a szovjetek orra elől a német Wernher von Braun mérnököt, aki megalkotta a hírhedt V-1 és V-2 rakétákat. Az ő tervei alapján született meg a Saturn hordozórakéta, amely végül feljutatta az amerikaiakat az űrbe.

1969. július 16-án csodálatos reggel, azúrkék ég várta a Kennedy Űrközpontban az űrbe készülő Apolló 11 utasait: Neil Armstrong parancsnokot, Edwin ‘Buzz’ Aldrin holdkomp-pilótát és Michael Collinst, a parancsnoki egység pilótáját. Ez volt az ötödik űrutasokkal végrehajtott repülés és az első, amely a Holdra szállást tűzte ki célul. Mindhárom űrhajós katonai vadászgépeken szerzett tapasztalatot, Armstrong és Collins mérnöki végzettséggel is rendelkezett. Ami közös volt bennük: az űrutazás idején mindhárman 39 évesek voltak.

1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin zökkenőmentes leszállást hajtott végre a Nyugalom Tengerén, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Ekkora hangzott el a történelem egyik legismertebb mondata Neil Armstrong asztronauta szájából: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”. A parancsnok állítólag soha nem árulta el, mennyire volt spontán az első emberi megnyilatkozás a Holdon, vagy mennyien töprengtek, mi legyen az a mondat, ami örökre beíródik az emberiség kultúrtörténetébe. Egy kevésbé ismert megjegyzés is elhangzott, mielőtt az űrhajós visszamászott volna a holdkompba: „Sok szerencsét, Mr. Gorsky!”. Sokan úgy gondolták, valamelyik rivális orosz űrhajósnak üzengetett Armstrong, ám kiderült: ilyen nevű szovjet asztronauta nem létezett. Huszonhat  éven át megőrizte Mr. Gorsky titkát, ám 1995-ben – miután a történet főszereplője meghalt – Armstrongot tovább nem kötötte az önként vállat titoktartás. Elmesélte, hogy gyerekkorában egyszer baseballt játszott egyik barátjával az udvaron. A labda a szomszéd fürdőszobaablakához repült. A szomszédban Mr. és Mrs. Gorsky lakott. Amint a gyermek Armstrong lehajolt az ablak előtt, hogy felvegye a labdát, a következő mondatok ütötték meg a fülét: „Orális szex! – kiabálta Mrs. Gorsky. – Orális szexet akarsz?! Majd akkor, ha a szomszéd kölyök felmegy a holdra!”

Nos, Neil Armstrong 1969-ben – első emberként – feljutott a Holdra, de hogy ezzel teljesült-e Mr. Gorsky kívánsága, azt már soha nem fogjuk megtudni.

 

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s