Erdély Széchenyije: gróf Mikó Imre

Megbékélten élhetne tovább a köztudatban Mikó Imre neve, ha a sepsiszentgyörgyi restitúciós botrány következtében nem került volna a címlapokra. Az 1805. szeptember 4-én Zabolán született gróftól ugyanis a lehető legtávolabb álltak a botrányok, bár az ő élete sem volt mentes fordulatoktól, harcoktól és tragédiáktól.

A Mikó-családról szóló első írásos emlék 1252-ből maradt fent, amikor IV. Béla földet adományozott az egyik ős szolgálatainak jutalmául. Ezzel együtt a nemesség köreibe is bekerültek, majd a 18. században grófi rangra tettek szert. A patinás családból szellemi téren is volt mit örökölnie az ifjú grófnak, hiszen elődei között található a történetíró Mikó Ferenc, az emlékíró Mikó Miklós, illetve – anyai ágon – Mikes Kelemen.
Születésekor vesztette el édesanyját, aztán apja, gróf Mikó György is korán eltávozott az élők sorából. Nagyszülei mindent megtettek, hogy az ifjú nemes a lehető legjobb nevelésben részesüljön: a háromszéki Sepsibodokról Marosújvárra költöztek, hogy unokájukat a nagyenyedi református kollégiumba járathassák.

Ívelő karrier
Tanulmányai befejeztével a hivatalnoki szamárlépcső szinte valamennyi fokát megjárta: joggyakornok volt Marosvásárhelyen, segédhivatalokban dolgozott, tiszteletbeli titkári titulust nyert a Bécsben működő Erdélyi Udvari Kancellárián. 1837-ben főkormányszéki tanácsos lett, a közigazgatási ügyekért felelt. 1840-ben már az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, az iskola és az egyház ügyeire való befolyása tekintélyessé növekedett. 1847-ben erdélyi kincstárnok és elnyeri a belső titkos tanácsos címet.
A kolozsvári színház felügyelő-bizottságának élén hatalmas erőfeszítéseket tett a magyar nyelvű színjátszás megmentéséért: 1853-ban a színház csőd közeli helyzetbe került, Mikó felhívásban kérte „minden rendű és rangú erdélyi polgár” segítségét. Színházi alap létrehozását javasolta, a tehetősebb réteget adakozásra buzdította, kiharcolt egy császári határozat, amellyel jelentős összeget szerzett a színház épületének felújítására. Ő szervezte meg az Erdélyi Gazdasági Egyesületet, majd 1859-ben az Erdélyi Múzeum Egyesületet. A sepsiszentgyörgyi református kollégium – a mai Székely Mikó – is neki köszönheti létezését, halála előtt 60 ezer forintot adományozott az intézmény továbbfejlesztésére.

Forradalmi szerep
Gróf Mikó Imre tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomban, Teleki József távollétében ideiglenesen ő vezette az erdélyi guberniumot. Az 1848 októberében Agyagfalvára összehívott székely nemzeti gyűlés 60 ezer képviselője Mikó Imrét választotta elnökévé. „Harcunk szent és igaz – a szabadságért harcolunk” – írta a magyar országgyűléshez eljuttatott jelentésében. Miután a fegyvert fogó székelyekre Puchner tábornok október 18-án vereséget mért, Mikó megmentette ugyan Kolozsvárt a fosztogatástól – a város közgyűlése a feladás mellett döntött, az erről szóló szerződést írta alá Mikó Puchner tábornokkal –, ám ellenfelei később árulással vádolták. A forradalmi idők talán legnagyobb tragédiáját Mikó számára felesége elvesztése okozta: I Ferenc József császár parancsára Bécsben házi őrizetbe került, fogsága ideje alatt halt meg – akárcsak egykoron a gróf édesanyja – gyermekágyi lázban. Az író, politikus és mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja 1876. szeptember 16-án követte hitvesét a halhatatlanságba.

Egy szobor és egy svédgránit emlékmű
A Házsongárdi temető főútjának tetején, ahol grófok, bárok, püspökök, tudósok, és nemzetünk más kiemelkedő személyiségei pihennek súlyos kövek alatt, sorjáznak Kolozsvár arisztokráciájának örök időkre otthont adó épületei. Impozáns méreteivel közülük is kiemelkedik egy, a neogótika jegyeit magán viselő, vörös téglából épült kripta. Homlokzatán messziről látható a családi címer, noha Erdély Széchenyije, gróf Mikó Imre az épület mellett, egy svédgránit obeliszk alatt alussza örök álmát. Hosszú ideig súlyos lakat zárta el a külvilágtól a kripta belsejét, alig néhány esztendeje térhet be ide a halandó, hogy magába szívja másfél évszázad történelemmel átitatott levegőjét. Aki ide belép, eláll a lélegzete: a terem közepén található szoborban, carrarai márványba vésve, Mikó gróf feleségének, Rhédey Máriának alakját örökítette meg a művész. Mestermű a javából, élet és halál előtti kegyelet: a haj omlása, a ruha redői, az ágyterítő gyűrődése, a haláltól elnehezül szempillák is kivehetők a szobron…

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s