Gagauziától Texasig

A román köztelevízió területi stúdióinak munkatársai megkapták az ukázt: a választási mûsor producerének szóbeli utasítására hivatkozva nem hajlandók mûsorra tûzni az Erdélyi Magyar Néppárt román nyelvû választási hirdetését, amely autonóm régiókat és föderációs államberendezkedést sürget Romániában.
Hûha, mondhatnák, ha nem tudnák, hol élünk. Egy magát jogállamnak hirdetõ országban cenzúrázni egy politikai párt választási üzenetét nem semmi. Az alkotmányra hivatkozni gyenge érv, hiszen a jelenlegi román miniszterelnök szintén olyasmirõl beszél – az országot nyolc régióra osztaná –, ami nincs az alaptörvénybe foglalva.
Európa számára egyre világosabbá válik, hogy a kisebbségek problémáira a legjobb megoldás az autonómia.

Az EMNP nincs egyedül az autonóm régiók gondolatával: Spanyolországban a katalánok függetlenségükért harcolnak Skócia is felébredt, és szeretne kiszakadni a királynõ ernyõje alól. Baszkföldön az októberi választásokon kétharmados többséget szereztek az elszakadáspárti erõk. Kevés szó esik Romániában a moldvai gagauzok autonómiájáról. Ennek oka pedig abban keresendõ, hogy e maroknyi török eredetû nép a magát románnak valló Moldovai Köztársaság kellõs közepén vívta ki önrendelkezés jogát. Persze errõl az itteni román média mélyen hallgat, Erdélyben sem sokan hallottak róluk, ezért példázódunk inkább Dél-Tirollal, vagy akár a több ezer kilométerre fekvõ Aland-szigetekkel. Holott közelünkben lakik egy olyan nemzet, amelynek az autonómiáért folytatott harca és annak eredménye példaértékû lehet az erdélyi magyarságra, illetve az autonomista mozgalomra nézve. Csakhogy mi 23 éve a langyos „kis lépések politikájától” várjuk a csodát, míg a gagauzok a Szovjetunió felbomlása után szinte azonnal léptek. Nem várták alkotmánymódosításra és sült galambra. A hívó szóra 200 ezer gagauz vonult ki az utcákra, ki fakanállal, ki kaszával a kezében szállt szembe a moldovai karhatalom felfegyverezett erõivel. Pedig Gagauzia nem Erdély, szõlõn kívül szinte semmi sem terem azon a vidéken, ám annál erõsebb nemzeti öntudat jellemzi a székelyhez hasonló maroknyi népet. Elszántságból, akaratból teremtettek maguknak életteret. Gagauz tannyelvû iskolákat. Mondhatjuk, erõs hátországnak számítottak az oroszok, hiszen õk – kissé leegyszerûsítve a történteket – Transznisztriát célozták meg, így a gagauzok autonómiatörekvései mellé álltak a kellõ idõben.
Mi sem vagyunk egyedül. Amiért mi harcolunk, azért baszkok, katalánok, skótok tízezrei emelték, illetve emelik fel a szavukat. Ami a román politikában tabutémának számít, arról immár nyíltan beszélnek az Európai Parlamentben is. De az újvilágban is felütötte fejét az önállósodás gondolata: Texas államban – ahogyan az egy valódi demokráciában illik – megkérdezték a népet: szeretne-e függetlenné válni az Egyesült Államoktól? Már bõven a szükséges tízezer fölött járnak.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s