Ezerarcú Mikulás

Lássuk be: a Mikulás sem a régi. Virgács helyett laptopot hoz a nebulónak, püspöki süveg helyett Coca-Colás pólóban érkezik az ajándékkal, a gyerekek leveleit pedig elektronikus postán várja.    

Lükkiában élt hajdanán egy nagyon szegény ember, akinek három lánya mellé csak a nyomor adatott Istentől. Mire felnőttek a lányok már egy kenyérkaréjra is alig futotta a sorsverte családnak, nemhogy az eladósorba jutott hajadonoknak hozományára. Apjuk imdkozott is rendesen, de jobbrafordulást sehogyan sem észlelt életükben. Beteg lett az öreg, a lányok egyre szebbek. De hogyan adja férjhez őket a szerencsétlen ember, ha még fára sem jutott, ha téli estéken fagyban didergett otthon a család? Éhségtől és keserűségtől elborult aggyal arra gondolt emberünk, nyilvánosházba adja szeme fényeit, így szabadul meg a gondoktól.  

A gondolatot már-már tett követte, amikor könyörgései meghallgatásra találtak: a lükkiai püspök, akit Miklósnak hívtak, megsajnálta a szerencsétleneket, és segítő kezet nyújtott feléjük. Pontosabban egy erszény pénzt, amiből férjhez adhatta lányait a szegény ember. Mindezt titokban, az éj leple alatt tette a jó ember. Ezzel pedig kezdetét vette a Mikulás története.

A korabeli  filantróp püspöki ranggal rendelkezett, ennél fogva a mindenkori Mikulások fején ott díszelgett a püspöksüveg. Később a gyermekek védőszentjévé avanzsálták Miklóst, a katolikus szent kultusza a 10. század környékén áthajózott Európába is. A Mikulást a németek exportálták Magyarországra valamikor a 19. században, piros köpenyes, fehérszakállú, házról-házra járó joviális külsejű apóka képében.

A magyar Mikulás több nemzet hagyományaiból épül: maga a Mikulás szó cseh eredetű, az ajándékozás menete osztrák beütésekről árulkodik. Lakhelyet is változtatott már a szakállas úriember: eleinte a mennyből érkezett, angyalok, manók, krampuszok segítették munkáját. Később a gyerekek egyik kedvenc figuráját átköltöztették a Lappföldre, szánját rénszarvasok húzzák, és füstös kéményeken száll alá a házakba. Télapóként is emlegetik, amíg kommunista kísértet járta be vidékünket, Szent Miklósra még utalni sem volt szabad. Mikulás és karácsony helyett az akkori hatalom „téli ünnepekre” egyszerűsítette le az angyalvárást, Jézus Krisztus születését. A szovjetek „fagy-apó”-nak nevezték el, talán innen ered a felénk is elterjedt Télapó megnevezés is.       

A mikulási ajándék eleinte csupán jelképes volt. Egy kis szaloncukor, a szegényebb házaknál fából faragott vaskarika…És a nebulónak sem volt egyszerű dolga: legszebb írással, levelet kellett címeznie Mikulás bácsinak, hangsúlyozva, mi jót tett abban az évben. Persze a rosszcsontok is kaptak ajándékot, ha nem is a kívánságlistának megfelelően…  

A Mikulás-ünnep idővel elszakadt Szent Miklós alakjától, vallásosság ma már kevés lengi körül. Az édesség- és játékipar mellett egész sor termék használja alakját reklámfiguraként. Az üzletek ajtajában köszönt ránk a Mikulás, vele csalogatja vásárlóit mindenféle nagyáruház és bevásárlóközpont. Angolszász hatásra az európai kontinens városaiban is elszaporodtak karácsony előtt az utcai Mikulás „ügynökök.”

Tévhit, hogy a Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenését a Coca-Cola találta volna ki 1931-ben. Egy 1928-ban megjelent magyar gyermekkönyv hasonló megjelenéssel ábrázolta a Mikulást, így ez a feltevés nem állja meg a helyét. Az üdítőital-gyártó cég termékein hol akrobatikusan ugrándozik, hol joviális kövér szakállas öregúrként üldögél, a reklámfilmekben pedig néha egész csapatokban vonulnak a Mikulások, esetleg halamas kamionokkal hozza azu ajándékokat.

Amerikában és Kanadában: Santa Claus, Angliában: Father Christmas, Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel, Franciaországban: Père Noë, Japánban: Santa-szan, Németországban: Nikolaus, Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale, Oroszországban: Gyed Moro, Hollandiában: Sinterklaas a neve.

Bárhogyan is hívják, akárhol is éljen, a Mikulás évszázadok óta megörvendezteti a gyerekeket. Háborúk jönnek, világvégék mennek, de a fehérszakállú apóka zsákjában mindig lesz egy ajándék a következő nemzedékeknek is. 

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s