Csendre vágyik a lélek

Elmondhatjuk: ismét túléltünk egy világvégét, menetrendszerûen érkezõ politikai csetepatékat, a gazdasági válságot, és még ki tudja, mennyi ránk leselkedõ láthatatlan veszélyt és bajt.
A lélek most csendre vágyik.
Karácsony köszönt ránk, hócsizmában tapossa az utat, hátán ajándékokkal teli zsákja. Ki ne örvendene az esti fényekben szállingózó hópelyheknek, az ablakok redõnyeire árnyékot vetõ gyertyalángoknak, szikrázó csillagszóróknak, a templomok haranghangjainak, a felhõkön átszûrõdõ holdvilágnak? Ünnep van megint, és rohamosan múló idõ. Mintha csak most lett volna itt az aratás ideje, a gyümölcsök szürete, és pillanatok alatt múlt el a sárguló levelek évszaka is.

Ismét tél van, napkeleti bölcsek indulnak a nagy útra, és a messze távolban, üstököstõl megvilágított éjszakában felsír az emberfia. Születésével a hit és remény napjai köszöntenek ránk, békét hirdet minden feldíszített fenyõfa, a tûzhely melege, kedveseink arca. Itt a pillanat, hogy ne összeszorított fogakkal mosolyogjunk haragosainkra, ideje megszorítanunk a felénk nyújtott kezet, és õszintén megölelnünk, akihez tartunk. Fogadjuk el egy percre, egy napra, egy ünnepre a világot úgy, ahogyan van. Zárjuk szívünkbe mindazzal, ami jó és rossz benne. A dolgok nagy összevisszasága ilyenkor renddé áll össze. Karácsonykor elcsitulhat a gyûlölet, szünetelhet a mással vagy önmagunkkal vívott harc. Éppen elég félelem van a világban, és gyakran hallgatnak rettegve a múzsák. Ne féljünk kimondani érzéseinket, hiszen nem tudhatjuk, mikor kárhozunk örök némaságra: meglehet, hidegebb telek jönnek, még nagyobb zûrzavar lesz anagyvilágban.
Csendre vágyik ilyentájt alélek.
A család ünnepe a karácsony, a szereteté és a megnyugvásé. Sosem lehetünk magányosak a szenteste csöndjében: minden, ami körülvesz, azt suttogja, nem vagyunk egyedül. És nem leszünk soha, míg él bennünk a tûz, a hit, a szeretet, a becsület. A szenteste csendjében rátalálhatunk mindarra a kincsre, ami bennünk van, és elfogadjuk, amit mások nyújtanak felénk.
Ha letisztult a szeretet, s kivilágosult a gondolat, minden nap, minden évnek minden évszakában megszülethet bennünk az áldott karácsony.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s