Kölcsey és örökbecsű költeménye

1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, 1989-től kezdve ez a dátum jelöli a Magyar Kultúra Napját.

A Szatmár megyei Sződemeteren 1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc gyermekkorában elvesztette fél szeme világát fekete himlő következtében. A betegségek végigkísérték életét, 24 évesen már arról értekezik, hogy túl van mindennemű szerelmi képzelgésen, csupán a munkának él. Az igencsak szemérmes és visszahúzódó férfi a szerelemben nem aratott sikereket, ám költészete – Petőfi megjelenéséig – meghatározó volt a reformkor irodalmában és politikai életében. Ahogyan később Ady, Kölcsey is Ond vezértől származtatta magát. Hatévesen vesztette el apját, pár év múlva édesanyját, a Kölcsey gyerekeket nagybátyjuk nevelte fel.
Szatmárcsekei otthonának magányában 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz írását az alig 33 esztendős költő. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat tanúsága szerint Kölcsey szinte egyhuzamban, nagyobb javítások nélkül vetette papírra a művet. A kéziraton olvasható teljes cím: „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból”. A költemény először 1828-ban jelent meg nyomtatásban, Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.
A Magyar Köztársaság Alkotmányába 1989-ben került be, mint a magyar nemzet hivatalos Himnusza.
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Te benned bíztunk elejéről fogva kezdetű, 90. zsoltár volt. Az Erkel által megzenésített Kölcsey verset 1844-ben mutatták be a Nemzeti Színházban, de 1903-ig egy Joseph Haydn-mű volt az ország hivatalos himnusza.
Rákosi elvtárs fülét nagyon bántotta az „Isten áld meg a magyart” kezdetű ének, ezért felkérte Illyés Gyulát, a kor legismertebb költőjét, és Kodály Zoltánt, a világhírű zeneszerzőt, hogy írjanak új himnuszt a nemzetnek. Illyés állítólag a következő szavakkal utasította vissza a felkérést: „Minek új? Meg van az már írva!” Kodály pedig csak annyit mondott, Erkel zenéjéhez „nincs mit hozzátenni, és nincs mit abból elvenni”. Mindketten tudták, hogy a fejükkel játszanak, ennek ellenére elutasították a magyar diktátort.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s