Verne, az otthon ülő kalandor

Ki hitte volna, hogy Jules Verne úgy írt négy, Magyarországgal kapcsolatos, vagy éppenséggel itt játszódó regényt, hogy soha be sem tette a lábát az országba? 185 évvel ezelőtt, 1828. február 8-án született Nantes-ban a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Amikor még az olvasás, a könyvek kézbe vétele divat volt, és egy-egy kiadvány fellapozása élvezetet okozott, amikor még az (fél)információk nem a világhálón száguldottak össze-vissza, és az emberek műveltsége nem tévésorozatok zabálásában merült ki, a kamaszok általában Vernével kezdték az ismerkedést a „komoly irodalommal”. A francia szerző művei remek hidat alkottak a mesevilág és felnőtt irodalom között. Ki ne vágyott volna a Holdra utazni, elkalandozni a Rejtelmes szigetre, melyik diák ne álmodott volna Kétéves vakációról? A tizenöt éves kapitány generációk példaképe volt, és bizony az Utazás a Föld középpontja felé is elragadta a képzeletet. Annyira szellemesen és lebilincselően vezetett be Verne a titkok világába, hogy nehéz volt letenni egy megkezdett könyvét.

Jules Verne – vagy ahogyan magyar nyelvterületen nemzedékről nemzedékre használták:  Verne Gyula – egy fiatal ügyvéd első fiaként született. Bár apja saját hivatását szánta fiának, és a fiatalember el is végezte a jogot, soha nem praktizált, ennél sokkal jobban érdekelték a kalandok, a tudomány csodái. Már tizenegy éves korában megszökött otthonról, és beállt hajóinasnak, hogy „szerelmének” kincseket hozzon távoli világokból. Gyakorlatilag ez volt Verne első és utolsó kalandja: apja hajánál fogva ráncigálta haza, és a későbbi sikeres író többet nem is hagyta el hazáját. Hogy hátat fordított az ügyvédi karriernek az azzal is járt, hogy dühös apja megvonta az anyagi támogatást tőle. Így aztán mindenféle munkát elvállalt – Párizsban, szabadidejében pedig színdarabokat és operett librettókat írt – igencsak kevés sikerrel. Viszont akadt az írói babérokra pályázó fiatalembernek egy igen jelentős támogatója, mégpedig Alexandre Dumas, aki korán felismerte a felejthető színjátékokat körmölő Verne tehetségét. A nagy író biztatására írt egy furcsa és titokzatos folytatást Edgar Allan Poe egyik sötét hangulatú regényéhez, majd 1863-ban, szinten Dumas biztatásra megírta első, immár tudományos-fantasztikus regényét, az Öt hét léghajó című művét. Verne – bárhogy is érdekelték a különböző tudományok és felfedezések – hamar rájött, hogy a száraz tudományossággal megírt művek nem kapósak a nagyközönség körében. A felfedezéseket kiindulópontként használta írásaiban, a cselekmény bonyolítását képzeletére bízta. Ami, valljuk be, nem mindennapi volt: a könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Hiszen Nemo kapitány tengeralattjárójának működési elve kísértetiesen hasonlít a mai atom-tengeralattjárókéra, a XIX. század derekán elképzelt Holdutazásai egy évszázaddal később megvalósultak, és ma már nem 80 nap, hanem 80 perc alatt járhatjuk körbe a Földet. A Bégum ötszáz milliója című, nálunk kevésbé ismert munkájában, előrevetíti a civilizáció pusztulását egy csodafegyver bevetésével.

A Kétévi vakációt mind a mai napig az irodalomtörténet egyik legjobb, legérdekesebb ifjúsági regényének tartják. Verne a tudományt népszerűsítő írásai mellett jelentős földrajzi ismeretterjesztő munkát is végzett, hiszen Phileas Fogg szemével például az ember beutazhatja az egész világot.

Humorral, mély szeretettel megrajzolt figurák bukkannak fel Verne műveiben: a Grant kapitány gyermekeiből ismert tudós, Paganel – aki olyan szórakozott, hogy spanyol helyett tévedésből portugálul tanul meg – ugyanolyan felejthetetlen alak, mint az Utazás a Holdba című regényéből Servet úr, a különc francia, aki mindenáron űrutazó akar lenni.

A magyarság szempontjából talán legszebb és legérdekesebb műve a Sándor Mátyás. A regény a magyar szabadságharc bukása után játszódik. Sándor Mátyás erdélyi gróftársaival összeesküvést tervez az osztrák császári hatalom ellen. A cselszövők lelepleződnek, és a halálos ítélet elől csak Sándor Mátyás tud megszökni, aki évekkel később, mint a gazdag és tudós Antekirtt doktor tér vissza bosszút állni és igazságot szolgáltatni.

Verne a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, 148 nyelven jelentek meg munkái. Jókaira is igen nagy hatással volt, Karinthy egyenesen imádta a francia szerző könyveit. Megélte a századfordulót, 1905-ben Amiensben hunyt el.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s