Verne, az otthon ülő kalandor

Ki hitte volna, hogy Jules Verne úgy írt négy, Magyarországgal kapcsolatos, vagy éppenséggel itt játszódó regényt, hogy soha be sem tette a lábát az országba? 185 évvel ezelőtt, 1828. február 8-án született Nantes-ban a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Amikor még az olvasás, a könyvek kézbe vétele divat volt, és egy-egy kiadvány fellapozása élvezetet okozott, amikor még a (fél)információk nem a világhálón száguldottak össze-vissza, és az emberek mûveltsége nem tévésorozatok zabálásában merült ki, a kamaszok általában Vernével kezdték az ismerkedést a „komoly irodalommal”. A francia szerzõ mûvei remek hidat alkottak a mesevilág és felnõtt irodalom között. Ki ne vágyott volna a Holdra utazni, elkalandozni a Rejtelmes szigetre, melyik diák ne álmodott volna Kétéves vakációról? A tizenöt éves kapitány nemzedékek példaképe volt, és bizony az Utazás a Föld középpontja felé is elragadta a képzeletet. Annyira szellemesen és lebilincselõen vezetett be Verne a titkok világába, hogy nehéz volt letenni egy megkezdett könyvét.
Jules Verne – vagy ahogyan magyar nyelvterületen nemzedékrõl nemzedékre használták: Verne Gyula – egy fiatal ügyvéd elsõ fiaként született. Bár apja saját hivatását szánta fiának, és a fiatalember el is végezte a jogot, soha nem praktizált, ennél sokkal jobban érdekelték a kalandok, a tudomány csodái. Már tizenegy éves korában megszökött otthonról, és beállt hajóinasnak, hogy „szerelmének” kincseket hozzon távoli világokból. Gyakorlatilag ez volt Verne elsõ és utolsó kalandja: apja hajánál fogva ráncigálta haza, és a késõbbi sikeres író többet nem is hagyta el hazáját. Hogy hátat fordított az ügyvédi karriernek az azzal is járt, hogy dühös apja megvonta az anyagi támogatást tõle. Így aztán mindenféle munkát elvállalt Párizsban, szabadidejében pedig színdarabokat és operett librettókat írt – igencsak kevés sikerrel. Viszont akadt az írói babérokra pályázó fiatalembernek egy igen jelentõs támogatója, mégpedig Alexandre Dumas, aki korán felismerte a felejthetõ színjátékokat körmölõ Verne tehetségét. A nagy író biztatására írt egy furcsa és titokzatos folytatást Edgar Allan Poe egyik sötét hangulatú regényéhez, majd 1863-ban, szintén Dumas biztatásra megírta elsõ, immár tudományos-fantasztikus regényét, az Öt hét léghajón címû mûvét. Verne – bárhogy is érdekelték a különbözõ tudományok és felfedezések – hamar rájött, hogy a száraz tudományossággal megírt mûvek nem kapósak a nagyközönség körében. Afelfedezéseket kiindulópontként használta írásaiban, a cselekmény bonyolítását képzeletére bízta. Ami, valljuk be, nem volt mindennapi: a könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntõ többségét mára már megvalósították. Hiszen Nemo kapitány tengeralattjárójának mûködési elve kísértetiesen hasonlít a mai atom-tengeralattjárókéra, a XIX. század derekán elképzelt Holdutazásai egy évszázaddal késõbb megvalósultak, és ma már nem 80 nap, hanem 80 perc alatt járhatjuk körbe a Földet. A Bégum ötszáz milliója címû, nálunk kevésbé ismert munkájában, elõrevetíti a civilizáció pusztulását egy csodafegyver bevetésével.
A Kétévi vakációt mind a mai napig az irodalomtörténet egyik legjobb, legérdekesebb ifjúsági regényének tartják. Verne a tudományt népszerûsítõ írásai mellett jelentõs földrajzi ismeretterjesztõ munkát is végzett, hiszen Phileas Fogg szemével például az ember beutazhatja az egész világot.
Humorral, mély szeretettel megrajzolt figurák bukkannak fel Verne mûveiben: a Grant kapitány gyermekeibõl ismert tudós, Paganel – aki olyan szórakozott, hogy spanyol helyett tévedésbõl portugálul tanul meg – ugyanolyan felejthetetlen alak, mint az Utazás a Holdba címû regényébõl Servet úr, a különc francia, aki mindenáron ûrutazó akar lenni.
A magyarság szempontjából talán legszebb és legérdekesebb mûve a Sándor Mátyás. A regény a magyar szabadságharc bukása után játszódik. Sándor Mátyás erdélyi gróftársaival összeesküvést tervez az osztrák császári hatalom ellen. A cselszövõk leleplezõdnek, és a halálos ítélet elõl csak Sándor Mátyás tud megszökni, aki évekkel késõbb, mint a gazdag és tudós Antekirtt doktor tér vissza bosszút állni és igazságot szolgáltatni.
Verne a legtöbbet fordított szerzõk közé tartozik, 148 nyelven jelentek meg munkái. Jókaira is igen nagy hatással volt, Karinthy egyenesen imádta a francia szerzõ könyveit. Megélte aszázadfordulót, 1905-ben Amiensben hunyt el.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s