Aki letáncolta Fedák Sárit a színpadról

Ki hitte volna, hogy kora ünnepelt primadonnája hetven éves kora után is ének- és táncórákra járt? A nemzet kedvencét, Fedák Sárit egyszerűen lesöpörte tehetségével a színpadról a 120 éve született Honthy Hanna, a Csárdáskirálynő „örök Cecíliája.”
Bizonyára vannak olyanok, akik emlékeznek még a múlt század 50-es, 60-as éveinek 45-ös fordulatszámú vinilinlemezeire, melyek – vastagságuk miatt – akkor sem törtek el, ha földhöz vágta az ember. Szüleim féltve őrzött kincse volt egy olyan korong, melyen Honthy Hanna énekelt operett-slágereket, köztük Kálmán Imre Hajmási Péterét a Csárdáskirálynőből. Ez lehetett az első dal, amit gyerekként megtanultam, jóval előbb, mint az Omega, az LGT, vagy az Illés slágereit. Tévé, videó vagy újabb kori képhordozók hiányában inkább elképzeltük, vagy egy-egy rossz minőségű fotó alapján felvázoltuk lelki szemeinkkel, a kor ünnepelt primadonnájának alakját. Később csoda történt, hiszen Honthy Hanna ellátogatott Kolozsvárra is: kisgyermekként ott tolongtam a kincses város operájának művészbejárója előtt, hogy egy pillantást vethessek a dívára. És akkor lepődtem meg igazán, hogy egy ilyen csodálatos hangú művész milyen kistermetű lehet…
Akik akár csak egyszer látták a színpadon, rajongtak érte, akik vele dolgoztak, tartottak szigorától, igényességétől, precizitásától.
Hügel Hajnalka néven született 1893. február 21-én Budapesten, apja nyomdász, anyja varrónő volt. A kislány balett-táncos szeretett volna lenni, 10 éves korában beíratták az Opera iskolájába, de rövidesen eltanácsolták, mivel tanárai úgy vélték, nincs megfelelő testalkata ehhez a műfajhoz. Hanna nem csüggedt, egy gazdag mecénás segítségével magánúton kezdett színi tanulmányokat folytatni. Látogatta a híres Rákosi Szidi-féle iskola óráit, majd Bárdi Ödön tanítványa lett. Énekre nem kisebb személyiség tanította, mint a világhírű tenor, Anthes György. Tehetsége mellett hatalmas szorgalmával tűnt ki kortársai közül, akaratát tűzön-vízen keresztül vitte. Négy elemit végzett, de öntudata határtalan volt: tanárai hibának rótták fel, hogy mindig mást csinált, mint amit kértek tőle – de az utókor éppen ezt tartja egyik erényének. Hiszen később számtalanszor előfordult, hogy váratlan helyzeteket teremtett a színpadon, kiszólt a nézőtéren ülőknek – a közönség legnagyobb élvezetére.
Hanna, mint annyi másan nemzedékéből, tisztában volt azzal, hogy az idegenül csengő Hügel név nem arat sikert kora színház- és operadirektorai között. Pályafutása kezdetén, a Népoperában már Hajnal Hajnalka néven szerepelt, majd férjhez ment Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki kitalálta számára a Honthy nevet. 1914-ben a Vígszínház szerződtette, tanulmányútra Bécsbe küldték, s mert hazatérve elmaradt a várt budapesti sikere, vidékre ment. Pozsony, Fiume és Szombathely után 1920-ban végül Beőthy László színházainak lett a tagja. Első sikerét a Blaha Lujza Színházban a Fifi c. operettben aratta. Utána a Király Színházban lépett föl, majd 1925-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Pályáját akkoriban Réti Pista bácsi is egyengette, aki – mai kifejezéssel élve – menedzserként tűnt fel a fiatal tehetségek körül. Pista bácsi annyira jól végezte munkáját, hogy a színházigazgatók egy idő után valósággal licitáltak Hannára. Hamarosan a legdrágább primadonnává nőtte ki magát, nagyobb gázsit kapott egy-egy fellépésért, mint az ünnepelt, és 14 évvel idősebb Fedák Sári.
Ameddig Honthy Hanna a színpadokon harcolt az elsőbbségért, a férfiak a nézőtéren küzdöttek a kezéért. Annak ellenére, hogy Halmos felesége volt, egy Pethő nevezetű fogorvos, szemeit Hannáról le nem véve, minden előadáson ott ült az első sorban. Az ügy végül azzal végződött, hogy Pethő „megkérte” az asszony kezét a férjtől, és Halmos, rövid hezitálás után, hajlandó volt elválni. Pethő doktor hamarosan kiábrándult a szerelemből, ugyanis Pesten az a pletyka terjengett, hogy Hanna Sebestyén Gézával, az egyik fővárosi színház igazgatójával csalja.
Színházon kívüli viselkedése sztárallűröket mutatott. Akkoriban igen meglepő volt, hogy egy színésznő azt követelje, mindig kocsi és sofőr álljon rendelkezésére, fellépti díjakon vitatkozzon, vagy megszabja, ki legyen a partnere. Amikor a sértődöttet játszotta – emlékezett egyik igazgatója – képes volt egy órával az előadás kezdete előtt lemondani a fellépést. Az egyik színésznőt pusztán azért utálta, mert harmadik férje, Rácz László neki udvarolt egy ideig. Viszont, ha valaki környezetéből bajba került, azonnal ugrott segíteni.
Egyik kritikusa, Gyárfás Miklós így írt róla: „Az operett legyen olyan, mint Honthy Hanna. Könnyedén szellemes, csípős, bájosan fanyar, dalteli, színes, szép, szárnyaló.”
Honthy nemcsak úgy játszott, hanem úgy is élt, öltözködött és viselkedett, mint egy primadonna. Az élők sorából is úgy távozott, hogy mindenki felkapta a fejét: 1979. január 1-jén arra tértek magukhoz a szilveszterező magyarok, hogy Honthy Hanna nincs többé.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s