Hajós, a magyar delfin

Ki hitte volna, hogy az úszófenomén a magyar futball-válogatott tagja is volt, majd nemzetközi labdarúgó-játékvezetõként tett szert elismertségre? Építészmérnökként tucatnyi épületet tervezett Magyarországon, a margitszigeti uszoda például a mai napig õrzi a nevét. 135 éve, 1878. február elsején született Budapesten Hajós Alfréd, Magyarország elsõ olimpiai bajnoka.

Hajós Alfréd rendkívül összetett egyéniségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a sport olyan területeivel került kapcsoltba élete során, melyek egymással köszönõviszonyban sem álltak. A különbözõ sportágakban nyújtott kiemelkedõ teljesítménye, valamint a sportélet fellendítéséért végzett társadalmi és szakmai munkája alapján joggal nevezhetõ sportpolihisztornak.
Az elsõ magyar olimpiai bajnok Guttmann Arnold néven látta meg a napvilágot Budapesten, elszegényedett zsidó családban. Édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt. A nélkülözés ellenére késõbbi karrierje szempontjából elmondható, hogy éppen jókor született. 13 évesen kezdett el úszni egy családi tragédiát követõen: apja a Dunába fulladt. 16 éves volt, amikor 1894. június 23-án Pierre de Coubertin francia báró javaslatára a párizsi Sorbonne egyetemen tartott nemzetközi értekezleten elhatározták, hogy az ókori hellén hagyományok nyomán életre hívják a modern olimpiai játékokat. Magyarországot Kemény Ferenc képviselte a konferencián, ahol létrehozták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, és döntés született arról, hogy az elsõ versenysorozatot 1896 áprilisában, az ókori játékok emlékére, Görögország rendezi meg. Kemény javasolta, hogy Budapest rendezze meg az elsõ újkori olimpiát, hiszen éppen abban az idõben tartották Magyarországon a millenniumi ünnepségeket, de a görögök mégsem mondtak le a megrendezés jogáról. 
1895 decemberében Magyarországon külön bizottságot hoztak létre az olimpiai részvétel elõkészítésére és az indulók kiválasztására. A különbözõ sportágak képviselõi számára próbaversenyeket rendeztek. Úszásban korábbi nemzetközi sikerei alapján Hajós Alfréd nagy reménységnek számított. 1896. április 6-án 13 nemzet képviselõinek jelenlétében a görög uralkodó, György király megnyitotta az elsõ nemzetközi olimpiai játékokat. Magyarországot 7 sportoló képviselte a versenysorozaton. Az úszószámokat az Athéntól 15 kilométerre fekvõ Zea-öböl hullámos, hideg vizében rendezték. 
Ahogyan az elsõ olimpián sort kerítettek az úszóviadalra, az manapság mosolyt fakasztana az emberekben: a nézõk éljenzése és buzdítása közepette gõzösök szállították a versenyzõket az öböl közepébe. A 100 méteres versenyszám indításához bójákra kifeszített kötelet használtak, a startbíró pedig, hatalmas durranással, éles töltényû katonai fegyvert sütött el a hajón. Tizenhárom versenyzõ szelte a vizet a rajtnál, a 12 fokos tengervízben a sportolók fókazsírral kenték be testüket. Mindenki úgy úszott, ahogy tudott: Hajós a dunai matrózok által használt váltott karú és egyéni lábmunkájú technikát alkalmazta, amelynek lényege, hogy a húzó karral ellentétes lábbal egy kifelé irányuló rúgó mozdulatot végzett. Hajós végig vezetett, és 1:22,2 perces idõvel elsõként ért célba. 
Az 500-as táv indítását lekéste, de 1200 méteren újból rajthoz állt. Illetve ugrott a gõzösrõl. Késõbb a bajnok így emlékezett erre a viadalra: „El kell mondanom, a gondolatától is reszkettem annak, hogy mi fog történni, ha görcsöt kapok a hideg vízben. Sokkal inkább az életemért, mintsem a gyõzelemért úsztam”. Átfagyott testét görög matrózok emelték ki a vízbõl a célban, de megvolt az újabb magyar gyõzelem. A görög trónörökös csak annyit mondott: „ez a magyar fiú úgy úszik, mint egy delfin” – és a hasonlat örökre ráragadt Hajósra. A díjak átadása kisebb botrányt okozott: a vendéglátók az osztrák himnuszt kezdték el játszani a gyõztesnek, de a magyar delegáció leállíttatta, és követelte a magyar himnuszt. Egyébként az árbocra felhúzott nemzeti színû lobogót Hajós hozta magával otthonról. Tudott õ valamit…

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s