Sándor és Júlia, az erdődi szerelmesek

Alig tette be a lábát Petõfi Erdélybe, ittléte meghozta számára rövid élete legnagyobb ajándékát: Szendrey Júlia személyében találkozott a mindent elsöprõ szerelemmel. Születésnapjukat akár együtt is ünnepelhették: 1828. december 28-án jött a világra Júlia, a költõ pedig 190 éve, 1823. január elsejére virradóra született.
Költõnk 1846 õszén éppen a nagykárolyi Aranyszarvas fogadóban borozgatott, amikor az ajtón egy tünemény lépett be: Szendrey Júlia kereste a kocsmárost némi apjának való pálinka ügyében. Azt ma már nem tudhatjuk, hogy Petõfink ekkor be- vagy éppenséggel kifordult a konyhából, ám, hogy tátva maradhatott a szája a szépség láttán, azt a lángra lobbant szerelem igazolja. 

Júlia nem az a lány volt, aki gyakran fordult meg a kocsmákban: gazdatiszt apja igencsak rövid pórázon tartotta a lánykát, úri körökben forgott, leánynevelõ intézetben tanult. Szépen zongorázott, idegen nyelveket beszélt, és táncban sem volt utolsó. Ennek ellenére zárkózott ifjú hölggyé érett, aki kerülte a nagy társaságokat. Petõfi éppen az ellenkezõje volt ennek: összesen kilenc iskolában tanult, a családi házat elsöpörte az ár, vándorszínészként utazgatott, és a szûzies Júliával való találkozásakor már túlesett a Cancrinyi Emília iránt hirtelen fellángolt szerelmen.
A fogadói jelenet olyan érzelmi vihart szabadított fel, aminek Petõfi költészetének és férfi mivoltának kiteljesedését, az utókor pedig a csodálatos verseket köszönheti. A megyei bál elõtt nem sokkal a költõ a Térey család kertjében ismét megpillantotta Szendrey Júliát, az alig 18 éves leánykát. Este a bálban már be is mutatták neki, hosszabban társalogtak, és a költõre e találkozás meghatározó benyomást tett. Júliának is imponált, hogy az akkor már híres költõ szóba állt vele, talán kicsit tette is a szépet neki. Annyira sikeresen, hogy amikor Júlia atyjával hazatért Erdõdre, a várkastélyba, Petõfi két barátjával együtt Szatmárról látogatást tett a Szendrey családnál. Ekkor már mindketten keresték az alkalmat a találkozásra: Júlia például tudta, mikor lesz Petõfi Nagykárolyban, és úgy intézte, hogy éppen aznap bekísérje ügyes-bajos dolgait rendezõ apját a városba. 
Alig két hónappal a találkozás után Petõfi megjelentette elsõ Júliához írt szerelmes költeményét Mi van innen távol címmel: „Várod-e ugy, mint én a napot, / Mely kettõnket összehoz megint?” – kérdezi szerelmét a költõ. Persze, hogy Júlia is várta a találkozásokat: „Ha mint Sándorom neje leszek boldogtalan – mi csak tõle függ –, lesz erõm tûrni mindent, mit rám küld az ég, és kivívni magamnak a jövõ üdvösségét; de ha elszakasztanak tõle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra!” – olvashatjuk barátnõjéhez írt levelében. Kétségeit megértjük, ha arra gondolunk, hogy Petõfi ekkor még Prielle Kornélia ünnepelt színésznõ võlegénye volt. Hamarosan azonban mindkettejük számára világossá vált, hogy nem képesek egymás nélkül élni: 1847. szeptember 8-án, egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak Erdõdön. Hogy a nem éppen ember- és Petõfi-barát Szendrey Ignác miért egyezett bele a házasságba, arra Ady Endre is kereste – és talán meg is találta – a magyarázatot: „Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála Istennek, mindenért minden felelõsség.”
Nem lehet tudni, mi lett volna, ha Petõfi túléli a szabadságharcot. Több kortársuk szerint Júliát inkább a hírnév vonzotta, a költõ halála után két évvel férjhez is ment újból – Arany János szinte elátkozta. De nem vitás, hogy múzsaként, Petõfi legszebb szerelmes verseinek ihletõjeként tekinthetünk mindörökre Szendrey Júliára. 

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s