Az első szovjet űrhajós utolsó bevetése

Ki hitte volna, hogy a történelem első űrhajósa talán el sem hagyta a Földet? Lehet, hogy azért kellett meghalnia, mert terhére vált a hatalomnak? Jurij Alekszejevics Gagarin rövid ideig örvendhetett a dicsőségnek: 45 éve, 1968. március 27-én életét vesztette egy rutinrepülés közben. Mindössze 34 évet élt.

Az 1961. április 12-én viszonylag eseménytelenül lezajlott, 108 perces ûrutazásnál sokkal érdekesebb, amit ezzel kapcsolatban késõbb híreszteltek. Az összeesküvés-elméletek hívei a mai napig azon morfondíroznak, hogy Gagarin egyáltalán keringett-e akár egy percet is a Föld körül. Sokaknak valószínûleg ostobának tûnik a kérdés, de ha belegondolunk, hogy Jurij Gagarint az ominózus napon senki (a szovjeteken kívül) nem látta felszállni a Földrõl, hangját senki sem hallotta a kozmoszból, õ maga semmilyen filmet vagy fényképet nem készített történelmi repülése közben, és földet érésérõl eleinte legalább három – ma már viccnek számító – verzió látott napvilágot, akkor talán van értelme a kétkedésnek.

Ki volt az első?

Az illetõ nevét valószínûleg soha nem fogjuk megtudni, de nagyon sok jel arra mutat, hogy a szovjetek már 1957-tõl végeztek ûrrepülési kísérleteket emberekkel a fedélzeten. Alex Bolokin csaknem harminc évet töltött el a szovjet ûrkutatás felelõs posztjain, majd az Egyesült Államokba emigrált. 1991-ben megjelent könyvében több olyan ûrhajósról tesz említést, akik jóval Gagarin elõtt vesztették életüket az ûrben. A szovjetek letagadták ezeket a kísérleteket, a CIA viszont érdekes dolgokat derített ki: az ötvenes években sok rádióamatõr orosz nyelven zajló beszélgetést, sokszor segélykéréseket hallott az ûrbõl! Állítólag 1961 áprilisában, pár nappal Gagarin állítólagos ûrútja elõtt, egy kollégája repült, de a szerencsétlen olyan állapotban került vissza a Földre, hogy nem lehetett a nagy nyilvánosság elõtt mutogatni. Így kapta Gagarin az „ûrbõl sikeresen visszatért ûrhajós” szerepét. Utólagos beszámolóiban rengeteg a hiba, az ellentmondás. Ha Gagarin elõre ki lett volna jelölve az ûrutazásra, rengeteg fényképet kellett volna készíteni róla már az indulás elõtt. Ilyen fotók azonban nem léteznek. Gagarin saját repülésérõl írt könyvét többször is átírták az idõk során. Ebben az ûrhajós a szovjet nép nagyságáról, a kommunizmus halhatatlanságáról értekezik, és alig említi az ûrutazást. Az egyik kiadásban narancsszínû ûrruhában repül, a másikban világoskéket visel! Az „imperialista” szakemberek akkor derültek a legnagyobbat, amikor megemlíti: az ûrhajóban vette észre, hogy otthon felejtette a fényképezõgépet…

Hihetetlen földet érés

A leszállásról ismét csak hiányoznak a fényképek, filmek, ezért errõl is jó néhány adoma kering. Gagarin azt állította könyve elsõ kiadásában, hogy egy kolhoz õszi szántásán ért földet. Csakhogy áprilisban repült, amikor tavasz van, és az volt 1961-ben is, hiszen Oroszország legdélibb részén szállt le, ahol már rég tavaszi szántásnak kellett volna lennie. Igaz, a késõbbi kiadásokból eltûnt az õsz, és maradt csak a szántóföld.
Egy másik változat szerint Gagarin egy falu kellõs közepén landolt, és a fáradalmas ûrutazás után egy kis tavaszi sétát tett. Csak úgy magányosan, örvendezve a napsütésnek… Hol volt a fogadóbizottság, orvosokkal és egészségügyi személyzettel? Hol voltak a kutatók, tervezõk, a filmesek, fényképészek? Hiszen Gagarin azt is megemlíti, hogy pontosan a kijelölt helyen szállt le! És ez még mind semmi! A következõ változat szerint a mezõn (vagy a faluban, teljesen mindegy) a Nagy Ûrhajós egy parasztasszonnyal és annak hatéves unokájával találkozott legelõször földet érése után. Ahogy meglátták narancssárga (vagy kék) ûrhajós öltözékében, kiabálni kezdtek: „Ó, drága Jurij Alekszejevics, te hõs ûrutazó!” Nos, a szovjet hírügynökség a földet érést 35 perc késéssel jelentette be. Ennek ellenére a parasztasszony, aki életében nem láthatta Gagarint, aki azt sem tudhatta, mi fán terem az ûrhajózás, unokájával együtt azonnal ráismert a drága Jurijra!

Véletlen baleset?

Miután elcsitult a felhajtás a világ elsõ ûrhajósa körül, és már nem volt annyira érdekes, Gagarin egyre többet kezdett inni, s gyakran keveredett botrányokba. Felettesei nyomására 1968. március 13-án ismét elkezdett repülni. Március 27-én, negyedórányi gyakorlatozás után Gagarin gépe a földbe fúródott.
A sok találgatást kiváltó esettel kapcsolatban eddig titkos, de most nyilvánossá vált dokumentumokra hivatkozva az oroszok nemrégiben bejelentették: Jurij Gagarin halálát baleset okozta. A titkosítás alól feloldott iratok szerint egy meteorológiai ballon kikerülésére tett éles manõver a legvalószínûbb ok, ami miatt Gagarin repülõgépe lezuhant.
De ki és miért eregetett ballonokat egy gyakorlatozó lökhajtásos gép útvonalán? Netán nem a hatalom unt rá a részeges ûrhajósra, aki bármikor elárulhatta volna, hogy egész ûrutazása színjáték volt? Akárhogy is legyen, Gagarin megérdemli, hogy békében nyugodjék…

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s