Háromszékről Tibetbe

Kevés történelmi személyiségrõl mondhatjuk el, hogy olyan tökéletes szimbiózisban él szülõföldjével az utókor köztudatában, mint a tibetológia megalapítója: elõbb õ vette fel szülõhelye, a háromszéki Kõrös nevét, majd 1904-ben faluja keresztelkedett át tiszteletére Csomakõrösre.

Hogy Dardzsilingben hunyt el 1842-ben, azt talán minden iskolás tudja. Viszont homály fedi születésének évét: a közelmúltig úgy tudtuk, 1784. március 27-én látta meg a napvilágot, ma már csak a hónap és a nap biztos. Egy 1819-ben kiállított határátlépési engedély 32 esztendõsnek említi – e szerint tehát 1787-es születésû. Viszont aCsetri Elek által megtalált Csoma Sándor útlevelében a porosz hatóságok bejegyzése szerint 1816-ban tulajdonosa 28 éves, vagyis 1788-ban jött a világra. A bizonytalanságra van egy lehetséges magyarázat: 1784. április 4-én a falu anyakönyvébe bejegyeznek egy Sándort, de ez nagy valószínûséggel Csoma testvére lehetett, aki korán elhunyt, és – ahogyan akkor szokás volt – a következõ fiúgyerek is ezt a nevet kapta.
Az viszont tény, hogy Kõrösi Csoma Sándor 1799-ben édesapja kíséretében felgyalogolt Nagyenyedre, ahol beiratkozott a híres Bethlen Kollégiumba. Már diákéveiben – olyan tanárok hatására, mint Pray György és Budai Ésaiás – megfogalmazódott benne a gondolat, hogy megkeresse a magyarok õshazáját. 1816-ban a Göttingeni Egyetemen találkozott ismét a még Nagyenyeden megismert ujgur elmélettel, amelynek új változatát professzora, a kor neves orientalistája, Julius Heinrich Klaproth dolgozta ki, aki szerint minden ugor nép, köztük a magyar, az ujgurral rokon. Manapság szinte elképzelhetetlen, de alig harmincéves korára Kõrösi Csoma Sándor már 13 nyelven beszélt és írt, és a késõbbiekben még jó néhány idegen nyelvet elsajátított. Élete vége felé állítólag húsz (!) nyelvet ismert, köztük keleti nyelvjárásokat is.
1819-ben kezdõdött nagy útja, és 23 esztendõvel késõbb, halálával ért véget. Indulásakor így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövõben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévõ adatokra nemzetem történetében.”
Igaz, hogy az angolok bíztatták az elsõ tibeti-angol szótár megalkotásra, de Kõrösi Csoma Sándor annak reményében kezdett el foglalkozni a dologgal, hogy az õsi tibeti iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat.
1842-ben, amikor egy mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken akart átkelni, megtámadta a malária. Sikerült még eljutnia Dardzsilingbe, de az év áprilisában földi útja véget ért. Sírja a Himalája harmadik legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában található.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s