Osztható nemzetállam

Az utóbbi időben tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások Romániában, ezzel párhuzamosan pedig a székelyföldi autonomista mozgalom képviselőinek egyre erőteljesebben hallható hangja, illetve az alkotmány megváltoztatásának időszerűsége ismét felveti a nemzetállam fogalmának kérdését, elfogadhatóságát a kisebbségben élők számára.

A nemzetállam fogalmának létezik egy klasszikus, lexikális meghatározása, miszerint „a nemzetállam olyan államot jelent, amely népessége összetétele etnikai szempontból homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többségét alkotó nemzet etnikai határaival”. Ennek értelmében Romániára minden ráfogható, csak az alkotmányban szereplő „nemzetállam” kifejezés valódisága nem. Csupán a román parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői foglalnak helyet, a Székelyföldön ugye éppenséggel a románok élnek kisebbségben, és még sorolhatnánk a logikai bukfenceket.

Európában gyakorlatilag nem létezik nemzetállam, és Románián kívül egyetlen állam alkotmányában sem szerepel a kifejezés. Hiszen a dolog rendkívül bonyolult: korszerű meghatározás szerint is „a nemzetállam a modern állam formája, amely azt tekinti céljának, hogy fenntartsa, megvédje és megőrizze az állam határain belül élő nemzetet. Ez feltételezi tehát, hogy az állam határai és a nemzet határai egybeesnek, továbbá, hogy az állam polgárai egységes kultúra részei.”. Ilyen formában, elvileg vagy célját tekintve ma a legtöbb állam nemzetállam. Igen ám, csakhogy a gyakorlatban alig van olyan állam, melynek határai és az etnikailag homogén közösség határai egybeesnének. Görögország, Lengyelország vagy Hollandia is, ahol őshonos kisebbség valóban nem létezik, csupán akkor felel meg a nemzetállam kritériumainak, ha nem vesszük figyelembe a bevándorló vendégmunkásokat.

A nyelvi és kulturális különbségek pedig óhatatlanul feszültségeket generálnak. Ez történik minden évben a magyar és román nemzeti ünnepeken, ez okozza a Székelyföld történetének hangos kritizálását. A nyelvi különbségek immár látványos gyerekkori ellentéteket okoznak, a sajátságos hagyományok meg nem értése nézetkülönbségekhez vezetnek. Ezek elkerülését egyedül a kisebbségben élő nemzet autonómiája tudná feloldani, ezzel szemben a nemzetállam fogalmának megtartása a román alkotmányában további feszültségekhez vezet, és a nacionalista felhangok – mindkét fél részéről – soha nem fognak lecsitulni.

Merő ábránd, hogy a mai román politika jobb belátásra térjen, és a vitatott passzust kiiktassa az alaptörvényből. Viszont – ahogyan arra már egy-két romániai magyar politikus rájött – az önrendelkezés jogát sem tiltja. És így válik oszthatóvá a román nemzetállam.

Igaz, egyelőre csak elméletben… 

 

 

 

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s