Költő a pokol tornácán

József Attila életében ritka volt az ünnep, de gyakori a szerelem. Tragikus sorsú költőnk 32 esztendőre kiterjedő élete maga volt a benne születő és kívülről áradó pokol: megélt világválságot, trianoni döntést, világháborút és annak következményeit.
1964 óta a születése napján, április 11-én tartják a magyar költészet napját. Újat írni József Attiláról szinte egyenlő a lehetetlennel. Talán ő a legtöbbet elemzett költő és ember, aki a magyar irodalom palettáján létezik. Költészetéről és személyiségéről könyvek tucatját írták, de betegsége, sőt, halála a mai napig vita tárgyát képezi.

1905. április 11-én született Budapest külvárosi negyedében, József Áron szappanfőző munkás és Pőcze Borbála mosónő harmadik életben maradt gyerekeként. Apja hamar beleunt a nyomorgásba: mindössze három éves volt Attila, amikor a szappanfőző elhatározta, hogy kivándorol Amerikába. A „világhódító” el is jutott Temesvárig, ahol új családot alapított, és örökre kilépett József Attila életéből. A gyerek nevelőszülőkhöz került, ahol szinte azonnal szembesült az emberek értetlenségével, rosszindulatával: újdonsült mostohái nem ismerték az Attila nevet, ezért Pistának szólították a gyermeket. A névadás döbbenettel töltötte el: később meg is írta, hogy úgy érezte, létezését vonták ezzel kétségbe. Ugyanakkor arra késztette, hogy egyre többet olvasson – előbb a névrokonáról, Attila királyról szóló meséket, mondákat falta, aztán sorban mindenféle műfajt megkóstolt. Az iskolában tanulás nélkül is mindent megjegyzett, a 6. és 7. osztály vizsgáit összevonva tette le. Tizenhét éves korában verseit már a Nyugat publikálta. Első verseskötetét – Szépség koldusa – Juhász Gyula biztatására és támogatásával jelentette meg Szegeden 1922-ben. Rá három évre tanácsolta el a költőt a szegedi egyetemről Horger Antal professzor, mivel Tiszta szívvel című verse miatt nem látták szívesen a hallgatók között. József Attila összecsomagolta szegényes batyuját, és Bécsig meg sem állt – ahol, ha lehet, még többet nélkülözött, még egy ágylepedőre sem futotta. Párizsba ment, ahol a Sorbonne hallgatója volt, majd hazatérte után a Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott rövid ideig.
Hamar lángolt és gyorsan égett – a szerelemben, az életben egyaránt. Talán nem volt nő, akit ha megismert, ne érzett volna iránta szerelmet. Kortárs lélekbúvárok, az utókor neves pszichológusai próbálták megmagyarázni József Attila cselekedeteit, betegségét, depresszióra való hajlamát, koravénségét.

A költő szerelmei

Mindössze tizenöt esztendős, amikor szerelmet érez a makói gimnázium igazgatójának lánya iránt. Gebe Márta hűvösen átnéz Attilán, és bánatában a kamaszkorú ifjú állítólag öngyilkosságot kísérel meg. 1927-ben egy újabb Márta lép be József Attila életébe: Illyés Gyula mutatja be a költőnek Vágó Mártát, a fiatalasszony azonban hamar rájön, hogy Attila mellett csupán a nélkülözés vár rá. Előbb Londonba, majd Berlinbe menekül tanulmányi útra, férjhez megy, de hamarosan el is válik. A háború kellős közepén megírt visszaemlékezéseiben –melyek csak 1975-ben jelennek meg könyvben – jelentős helyet foglal el a József Attilával inkább levelezés által fenntartott kapcsolata.
A ki nem teljesedett szerelmet követően 1929-ben Szántó Judit oldalán találjuk a költőt. Ez már valamivel tartalmasabb kapcsolat, hiszen hat évig élnek együtt. A rendkívül művelt, elvált asszony szavalóművészként és kultúpropagandistaként vált ismertté irodalmi körökben, ugyanakkor a munkásmozgalom elkötelezett híve. Fájdalmas szerelem ez is, Judit tisztában van azzal, hogy az akkor már elismert költő őt is kiemelte a szürkeségből. Ugyanakkor rendkívül nehezen viseli József Attila hangulatingadozásait, kitörni készülő elmebaját.
Annak ellenére, hogy Judittal egy fedél alatt él, 1933-ban a költő hirtelen és heves szerelmi lobbanást érez dr. Szőlősi Henrikné Marton Mária művészettörténész iránt. A villanásnyi szerelem a magyar irodalom egyik legszebb versét szüli: talán József Attila rajongói közül is kevesen tudják, hogy ekkor írta Óda című versét, melynek jó része Marton Máriához szóló vallomás. Az örökös féltékenység megmérgezi Judittal való, amúgy is zilált kapcsolatát, 1934-ben az asszony öngyilkosságot kísérel meg.

Remény és betegség

Gyömrői Edit pszichoanalitikust már betegen ismeri meg a költő, ez a viszonzatlan szerelem betetézi József Attila szenvedéseit. A nőnek vőlegénye van, viszont a beteg költő benne látja utolsó reménységét a gyógyulásra, a boldogságra. „Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. / Ostoba vagyok – foglalkozz velem. / Hiányod átjár, mint huzat a házon. / Mondd, távozzon tőlem a félelem” – írja Gyermekké tettél című szerelmi vallomásában a költő. Edit megriad ettől a lángolástól, annál is inkább, mivel, mint orvos, kevés esélyt lát a gyógyulásra. Riadalma nem oktalan: egy alkalommal József Attila meglesi és késsel megtámadja a fiatalasszonyt, akit vőlegénye – későbbi férje –, Újvári László újságíró ment ki a dühöngő költő kezei közül. Bár később Gyömrői Edit tagadta, a szövegből mégis az derül ki, hogy a Szabad-ötletek jegyzéke című írását József Attila az ő ösztönzésére veti papírra. Ilyenkor az a feladat, hogy a páciens írjon ki magából mindent, írjon megállás nélkül, ha nem jut eszébe semmi, akkor is írjon, ha mást nem, olyan szavakat, melyek az előző szóról jutnak eszébe. A néhol kimondottan pornográf szöveg évtizedekig csupán néhány beavatott számára volt ismert, kézről-kézre terjedt, és tekintélyes irodalmárok ma sem értenek egyet nyilvánosságra hozatalával. Ma már hozzáférhető az alkotás, de vita tárgyát képezi irodalmi értéke, illetve az, hogy mennyire társítható József Attila költői életművével.
A költő utolsó szerelme – Kozmutza Flóra személyében – ismét egy orvos. 1937-et írunk, József Attila már több időt tölt ideggyógyászatokon, mint otthon. November 4-én elhagyja a Siesta szanatóriumot, és Jolán nővére társaságában Balatonszárszóra utazik.
December 3-án fordítással, olvasással és bevásárlással tölti az időt. Íróasztalán Victor Hugo kötete, az Ultima verba (Utolsó szavam) című költeménynél felütve. Este leballag az állomásra, ahol a 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat halálra gázolja.
A halála előtti napon csupán azért nem utazott el Szárszóról Pestre, mert nem maradt számára a gépkocsiban hely…

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s