A komédiás

A középkori Franciaországban a kétkezi munkának nagy értéke volt. Olyannyira, hogy amikor Molière megörökölte apjától az „udvari kárpitos” címet, még XIV. Lajos, a Napkirály is fogadta az ifjú mestert. Persze, a tizennyolc esztendős fiatalembert akkor még nem hívták Molière-nek, és a színházhoz sem volt sok köze…

Jean-Baptiste Poquelin 1622. január 15-én született Párizsban. A polgárgyerek a város nagyhírű jezsuita kollégiumába került, ahol a tudományok és a skolasztikus filozófia mellett latinul is megtanult, eredetiben olvasta Plautus és Terentius komédiáit. Huszonegy évesen színházat alapított, ekkor vette fel a Molière nevet is. Két év múlva a vállalkozás csődbe ment, és a nagyravágyó fiatal az adósok börtönében kötött ki.

Már társulatvezető korában rengeteg ellenségre tett szert, de legalább annyian támogatták színházi kezdeményezéseit. A kor nagyhírű drámaírója, Jean Racine például ki nem állhatta, a király azonban feltétel nélkül támogatta. Több műve is közfelháborodást keltett, barátság ide vagy oda, az alakoskodásról, színlelt erkölcsiségről szóló Tartuffe című komédiáját maga a király vétette le a műsorról. Molière életének talán legismertebb momentuma az az utolsó pillanat, amikor a Képzelt beteg előadása közben a színpadon összeesett, később saját otthonában meghalt. Az utolsó kenetet nem vehette magához, mert két pap is visszautasította a kérését.

Mindössze 51 évet élt…

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s