Volt egyszer…

agape6

(Mindenkiben ott lakik a kis herceg)

Álmomban szőke kisfiút láttam.
Üstökös csóváján érkezett, együtt a fénnyel. Sosem volt többé sötét körülötte, mosolya ezer Nap sugarát is elhalványította. Fűben hancúrozott, sziklákon pihent, hegyről rohanó patak friss vizéből oltotta szomját, és bölcs szavakat suttogtak neki a csillagok. Útján csodákkal találkozott, megszerette az embereket, az évszakokat, mosolya idegenek könnyeit szárította.
A szőke kisfiú, akit álmomban láttam, barátjává fogadta a hervadó virágokat, az őszben didergő fákat, a menekülő állatokat és a tavon roppanó jeget, a ruhájukat vesztett fákat, az alkonyatokat és a hajnalokat.
Álmomban tavasz volt, ostoba szerelmes szavak libbentek a szélben, vágyak zarándokoltak a sötétben. A szőke kisfiú álmomban felnőtt lett, és már nem értette a világ ocsmányságait, a hazugságtól piruló szavakat, a véget nem érő fájdalmat, az orkánként lecsapó bajokat. Álmom végén visszavágyott a csillagok közé, üstökös csóvájáról még visszaintett, mosolya lassan eltűnt a tejút lüktető ködében.

*
Ha majd álmotokban szőke kisfiút láttok – én leszek az. Megvigasztalom a didergő fákat, megsimogatom az elárvult kis állatokat, patak friss vizéből iszom, ha szomjúzom, és mosolyom eléri a csillagokat. És akkor majd gondolnak rám a hegyek és a völgyek, a zöldülő rét, az üstökös csóvája, a gúnyájukat vesztett fák. Egy voltam veletek barátaim, az elválás után majd ott leszek a végtelen minden atomjában…

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s