Parkinsonos járművek és közöny

zilcsi

Ha csak nekem tűnt volna fel, meg sem szólalok, csendben elkönyvelem magamban,
hogy 53 éves koromra vén hülye lettem, aki nem érti és érzi a változás szelét. De a helyzet az, hogy hasonló történeteket mások is – nálam idősebbek és fiatalabbak – szóvá tettek, így hát meglehet, mégsem bennem van a hiba.
Egy ideje szinte naponta használom a tömegközlekedési eszközöket. Többnyire olyankor, amikor nincs zsúfoltság, de előfordul, hogy csúcsidőben utazom, tele buszon vagy trolin.
Délután volt, fiatalok térhettek haza az iskolából, öreg nénikék és férfiak isten tudja milyen dolgokban – biztos, nem jó dolgukban – utaztak. Az már eleve kellemetlen, amikor kifog az ember egy idegbeteg sofőrt és egy Parkinson-kóros módjára rángatózó járművet. Az emberek ide-oda dőlnek, mint részeg fák a szélben, kisebb szerencse, ha valaki nem töri ki a nyakát.
Legalább öt-hat, 14 és 18 év közötti gyerek terpeszkedett a székeken. Az öregek – én még nem számítom annak magam, tehát nincsenek elvárásaim -, mint valami rúdtáncosok, úgy kapaszkodtak mindenbe, ami fogható volt. Hetven, nyolcvan évesek jajgattak az élesebb kanyarokban, vagy amikor a parkinsonos kocsi fékezett. Kapaszkodtak mindenbe, ami elérhető volt számukra, megfogták volna isten lábát is, nehogy orra vagy hanyatt vágódjanak. Egyeseknél az összerogyás percek kérdése volt. A fiatalok pedig – lányos fiúk és fiús kislányok – telefonjukban merülve, görbén, mint egy kérdőjel, teljes közönnyel a külvilággal szemben, el voltak merülve képzeletbeli világukba. Fel se pillantottak. Még csak eszükbe sem juthatott, hogy átadják helyüket idős utastársaiknak. Az öregek pedig meg sem mertek mukkanni, halált megvető módon állták az utazás viszontagságait.
Próbálom megérteni és elfogadni, hogy az okos telefonok hülyévé tesznek egész generációkat. Hogy szerelmespárok kilométereken át szótlanul ülnek egymás mellett kütyűikbe merülve. Hogy magasról tojnak a környezetükre. És a kommunikálás közöttük smsekben és a világhálón történik. Az ő bajuk. Azon sem csodálkozom, hogy diákok fél analfabétán hagyják el az iskolát, műveltségük nagyjából a legújabb telefonok és egyéb technikai vívmányok ismeretével kimerül. Hogy a napi húsz órás internetezéstől olyan csenevészek, hogy rossz rájuk nézni. Minden kornak megvolt a maga átka, senki sem tökéletes. A gyengébb fajok kihalnak, az öregek meghalnak, a világ megy tovább, ez az élet rendje. De, hogy eltűnik a jóérzés és a jól neveltetés is a világból – nos ez félelmetes a jövőre nézve. Sajnos nincs mit szépíteni a dolgokat: ebben a szülők, az iskola is ludasok.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Boglarka Kicsi szerint:

    Hozzaszolas:nagy osszevisszasagban amit a temetesek,stb ideztek elo,elveszett az internetszamla,nem volt kifizetve.Ezenkivul a szgepen is modositottak valamit,ha most sikerul(ne)hozzaszolni,nyert ugyunk van.Keremszepen,en le vagyok maradva,hihetetlen erofesziteseket teszek,hogy haladjak a korral.Ugyebar,nem telefon es szamitogep mellett nottem fel,hat,rengeteget olvastam.Es szerettem a mackokat.Nem volt olyan tantargy,mint marketing,menedzsment,sot,meg informatika sem.Jobb hijan,mindenbol elso voltam,kesobb azert mentem roman osztalyba,mert akkoriban csak romanul lehetett orvosira keszulni.Egy even belul annyira elsajatitottam,a roman nyelvbol,roman osztalyba felveteliztem,legmagasabb jeggyel.Ez meg mind semmi,mert aztan elmerultem a szerves kemiaba,a molekulakkal egesz jol elvoltunk,egeszsegugyi posztliciben harom evig azt ragtak a fulunkbe,a beteg a legfontosabb.Egy szo nem esett arrol,hogy szerzodes,meg kifizetni valamit,nem.Jo.Laborban sem volt gond,csak mikor nem kezdtunk megfelelni az europai unios normaknak,mar amikor megjelentek,ugye,mert azelott nem is hallottunk ilyesmirol,hogyan feleljunk meg?Azt is hozzatennem,igenis ertek az emberi kapcsolatokhoz,pszihologiahoz,nincs diplomam,csak sajat tapasztalatom.namostmar,en tudom,hogy le vagyok maradva.Csak egyetlen kerdes maradt,kicsit homalyosan:MIROL?konyorgom,mirol?……..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s