BETEGNAPLÓ 11-A feltámadásról…

kmn

Egy évvel ezelőtt kaptam a lesújtó hírt: az orvosok nyelvgyökér-daganatot diagnosztizáltak nálam. Első gondolatom az volt: alig múltam ötven éves, hogyan lehet ez? Tudtommal a családban nem akadt rákos beteg, erről a fajtájáról nem is hallottam, nincs itt valami tévedés? Persze a vizsgálatok kizárták a rossz diagnózis veszélyét, tavaly áprilisban már kétség sem fért ahhoz, mivel kell megküzdenem, papírost kaptam róla, itt már mese nem volt. Ennyi lett volna? – tettem fel magamban a kérdést. A második reakcióm az volt: akkor hát vágjunk bele, orvos is mondta, ma már létezik sikeres kezelés, nincs minden veszve. Kiáltani akartam: emberek, hiszen egészen mást terveztem, nem a halálomat…
Akkor sem, és most sem hiszem, hogy eleve menthetetlen a rákos beteg. Májusban elkezdődött a kemoterápia, viszonylag könnyedén átvészeltem, a daganat augusztusra a felére csökkent. Novemberben már a sugaraknál tartottunk, ez kemény dió volt, nyelvem, szám, nyakam szétégett, szó szerint nyelni, köpni, beszélni nem tudtam, leveseken éltem, de volt úgy, hogy egy-egy napot átugrottam az evéssel. Húsz kilót fogytam, mire úgy-ahogy ismét ételt tudtam venni a számba. Szerencsére, volt honnan…Ma is megvannak még a sugarazás utóhatásai, de ez már semmiség az átélt kínokhoz képest. Ugyanakkor rettenetes dolgokat láttam a klinikán, ártatlan, szenvedő gyerekeket, utolsó stádiumban lévő betegeket, a fájdalomtól ordító embereket. És megtapasztaltam a bürokrácia áldatlan hatásait, de az orvosi és ápolói törődést is.
Ahogyan tudatosult bennem a betegség ténye, úgy erősödött bennem a vágy, hogy megkeresztelkedjek. Fiatalabb koromban még büszke is voltam pogányságomra, de azok az idők régen elmúltak, és egyre világosabban éreztem, Isten az, aki minden nehézség közepette – volt egynéhány magam vagy mások által teremtett az életemben – felém nyújtotta kezét. Augusztusban ez is megtörtént.
Egy éves pokoljárásom során több szeretetet kaptam, mind eddigi életem során bármikor. A sugárterápia annyira megviselt, hogy volt pillanat, amikor azt hittem, feladom. De az emberek bíztatása, a hit, a remény túllendítettek a holtponton. Minden rémség és szenvedés mellett sikeres évet zártam. Két könyvem is megjelent, de a legfontosabb: minden irányból éreztem, hogy sokan drukkolnak a felépülésemért. Ha nem betegszem meg, talán soha nem tapasztalom, végül is mennyien és mennyire empatizálnak a szenvedő emberrel.
Ma, március 25-én, ezen a hideg, de napsütötte nagypénteken, Krisztus keresztre feszítésének napján, de a feltámadás kapujában újabb papirost kaptam az orvosoktól. Ezen az áll, hogy daganatot immár nem tudtak kimutatni. Némileg már én is ott lógtam a kereszten, de Isten és ember megsegített. Nem akarom elkiabálni, és áldom a kegyelem minden pillanatát. Egyelőre úgy tűnik, legyőztük a betegséget, és ezt mindenkinek köszönöm, akinek számított az egészségem.
Egy kedves ismerősöm, aki közel két évtizede győzte le a rákot, az mesélte, hogy azóta is, ha valamije fáj, azonnal arra gondol, nem jötte-e elő újból…Nos, ezzel a tudattal kell élni ezután, és hinni abban, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Ezt hittem akkor is, mikor talán egyesek a diagnózis hallatán már-már hajlamosak voltak legyinteni: ugyan már, ezt nem éli túl az ember.
Túléli. Nem tudom miért, nem tudom hogyan, és nem tudom, ki. De, hogy ilyenkor szebbek a színek, gyönyörűbbek a dallamok, és tisztább a madarak éneke, zöldebb fű és az eső sem zavar, az is biztos.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

12 hozzászólás a(z) BETEGNAPLÓ 11-A feltámadásról… bejegyzéshez

  1. Revesz Erzsebet szerint:

    Kedves Csaba! Nem tudtam betegsegedrol, de megrenditett.Mig Te viaskodtal a rakkal, csaladomban is hasonlo szenvedeseken mentunk keresztul, kisunokam esete reven. Hal’Istennek tul vagy es mi is, bizunk a Joisten kegyelmeben tovabbra is, nem szabad feladni.Minden elkepzelheto jot, a Husveti Unnepek kozeledtevel is, Aldott Unnepeket kivanok neked es hitet,hogy nem vagy egyedul es kivansagaid meghallgattatnak ha kered hittel es bizalommal.Szeretettel, Revesz Erzsebet

  2. Gabor Simon szerint:

    Biztos nem volt egyszerű, de lám kibirtad, nagyszerű és győzelme küzdelem volt,le a kalappal,bízzál továbbra is magadban!

  3. Szilagyi Elza szerint:

    Köszönöm, hogy megosztotta mindezt. Áldott ünnepet!

  4. Balog Ádám szerint:

    Ez már nagy teljesítmény, Csaba. Meg kell tartani fôképpen lelki szinten a bizalmat, hiszen úgyis mindannyian a fennvaló programjának része vagyunk. És mégis, hiszem, hogy pozitív gondolatainkkal lelkünk/testünk egész-ségét – egészségét napi szinten teremtjük. Tiszta szívbôl örülök örömödnek! Kezdjél új életet!

  5. Jakabos Bela szerint:

    Kedves Csaba en ismerlek ovodas korod ota,nagyon szomoruan olvastam a hirleveleidet a betegsegedrol,de most nagyon orulok ,hogy tul estel a kinaidon,de azert ajanlom,hogy keresztelkedjel meg ne legy buszke a poganysagodra.Mi is atestunk ezen 18 eve es hala Istennek minden rendben mostanaig.Kivanok Neked bekes es aldott Huavetot Bele bacsi{Peter edesapja}

    • nanocs szerint:

      Kedves Béla bácsi, köszönöm a jókívánságokat! Én is minden jót kívánok. Az írásomból az is kiderül, hogy már augusztusban megkeresztelkedtem, csak nagyon fiatalon voltam én büszke a pogányságomra. De az régen elmúlt! Áldott ünnepekt az egész családnak!

  6. Boglarka Kicsi szerint:

    En ,sajnos,vagy nem,ujat nem tudok irni.Rengeteg mindent irtam,nagyreszt ez annak koszonheto,19 evig megis egeszsegugyben dolgoztam,meg ha most meg is kerdojelezodott(aki erti,nyujtsa fel a kezet)Masreszt,az a tipus vagyok,ha kerdeznek sem valaszolok,ugyhogy szakmailag 10 re ertekelem a kommunikacios kepessegeit es irasbol sem tudnam utolerni.Az en szemszogembol ez igy fest

  7. Boglarka Kicsi szerint:

    Olvastam,hogy valakit kiabranditott a vallasrol szolo tortenet.Ujat megint nem tudok irni,en is irtozom szo szerint a vallasos tulzasoktol,rengeteg ilyen van,es visszaelnek az ember kiszolgaltatottsagaval.Szerintem ezeknek Istenhez es a jozan eszhez semmi kozuk nincs.Viszont nagy”haddal”gyujtik a tagokat.Isten bekessege minden ertelmet felulhalad,adatott nekunk bolcsessegul,szentsegul es valtsagul,ezeket csak kapasbol ideztem.En is drukkolok (minden)gyogyulasert,de oszinten szolva,nem hiszem,hogy barmilyen emberi “sultelenseg”nek kepes volt bedolni.Szerintem is felreertodott valami,de biztosan aggodik ez a valaki,amit teljesen megertek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s