Richard Manuel halála

manuel

Azon a nyáron Floridában szalonnát lehetett sütni a napon. A kinti hőség ellenére a szállodaszobában hűvös volt. Richard Manuel arcán lassan peregtek lefele a düh könnyei. Annyira egyedül vagyunk, és az élet oly rövid – mondta csak úgy magában Richard Manuel. A rock néma volt, a blues hallgatott. Robbie is, Levon is, Rick is, Garth is hallgatott. Az egész Banda. De hiszen nincsenek is itt – eszmélt fel Richard Manuel. De a borosüveg hűvös volt, a szoba is, a kaja is hideg, az emberek is. Ah, ezek nem ismernek engem – gondolta Richard Manuel. Érezte, hogy elhagyja ihlete, hangja, ereje. Barátai, felesége. Richard Manuel fiatalon lett öreg. Megtört. Kiégett.
Az utolsó dalra készült Richard Manuel. Gondosan lecsukta a zongorát, helyére tette a kottát. Milyen érdekes – gondolta Richard Manuel – mindent mindig helyre teszek, csak az életemet nem. Erre a gondolatára elmosolyodott, és kibontott még egy üveg bort.
A közeledő éjszaka bársonyt borított a nyárra. Az életre. A halálra.
A kötélen valósággal megszépült Richard Manuel.

 

Richard George Manuel (1943. április 6. – 1986. március 4.)

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s