Naphalál (regényrészlet)

2016-karacsony

Érlelődött már benne az elhatározás, hogy véget vet ennek a kínlódásnak, csak azt nem tudta még, hogy milyen módon. Volt olyan ismerőse, aki őszintén és melegen ajánlotta, hogy dögöljön meg, úgy jobb lenne neki, és talán a környezetének is, de az öngyilkosságra nem igazán gondolt. Illetve egyetlen egy alkalommal, röviddel a nővel való találkozása előtt, éppen az azt megelőző télen. Ezt is elmesélte:
„Már nem emlékszem, éppen hányadik telemnél tartottam. Valahol a negyvenedik és a negyvenötödik között. A város főtere még a régi volt, padokkal, fákkal övezve, tavasszal sok-sok virág nyílt a gondozott ágyásokban. Az első tél volt talán, amikor korcsolyapálya épült Mátyás szobra mellé. Egy hideg padon ültem, a magasra szerelt hangaszórókból karácsonyi zenék szóltak, fiatalok csengő nevetése hallatszott, az idősebbek sétáltak a gyönyörű hóesésben, a lámpák fényében keringő hópelyhek csodálatos világot varázsoltak a térre. És ahogyan ültem a padon magamba roskadva, annyira fejbe vert az egyedüllét, hogy kicsordultak a könnyeim. Döbbenetes volt a felismerés, hogy senkim, semmim nincs, nincsenek céljaim, és tán már múltam sincs. Hogy elvesztettem magamból azt a mosolygós kisfiút, aki egykoron nagy reményekkel, tehetséggel nézett bele a világ szemébe. Hirtelen villámként csapott belém a felismerés, hogy ebből a reménytelen helyzetből nincs menekvés. Csoda kellene – de a csodákban akkor még nem hittem. Olyan tanácstalanságot éreztem, mint soha addigi életemben. Olvadó hópelyhek keveredtek arcomon a könnyeimmel, és úgy éreztem, most kell véget vetni a szenvedésnek. És újabb tanácstalanság: milyen módon? Sajnáltam magamat, az elvesztegetett időt, szüleimet, hogy a világra hoztak, nagyszüleimet, hogy az égből egy roncsot látnak imádott és tehetségesnek vélt unokájuk helyett. Azokban a pillanatokban egyetlen megoldást láttam: valahogyan kivonulni a világból, örökre magam mögött hagyni minden bűnt és szenvedést, leszámolni végleg elrontott életemmel.
Végül valamitől – talán Isten fogta meg akkor a kezem – magamhoz tértem. Azt hiszem, a magam módján valamiféle imát is elmormoltam, és a halálvágyat a szabadulás vágya váltotta fel. A kérdés azonban fájdalmas volt: hogyan?”

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. bogi2016 szerint:

    Kozben szoktam irni a “sajat”oldalamra is.De most masrol akartam,lattam a “major”depressziorol szolo cikket,csak nem akartam a tobbieket “hergelni”persze,kicsit vicces,viszont orvosi szaknyelvben tobbnyire latin az altalanos,lehet,pontosan azert,hogy az ertse,akinek kell.En sajnos,tudom,mit jelent,nem(csak)a kifejezes,hanem az egesz.Es nem is ittam semmit,18 evesen,csak tanultan,kifaradtam kegyetlenul.Nem kivanom,senkinek,hogy ertse,mit jelent.Es most megsem ez a gondom,kilabaltam,dolgoztam,kitettek,a mult heten megint elakadt az egeszsegugyi kartya rendszer,pont mikor nekem kellett volna.Ferjemnek megerkezett a terdere a balzsam,amit egy kerek honappal ezelott tettek surgonnyel,elsobbsegivel postara Pecsen.Ebben a nagy tuntetesben,nem vettem eszre,valaki az egeszsegugyet emlitette volna.Ma keszulunk menni egy “gyogymasszor,gyogytornasz”valami ilyesmi-hez.16 eves koratol dolgozik,es azert ilyen nehez fizikai munkat,mert mikor tanulni kellett volna,meghaltak a szulei,mikor legnagyobb szuksege lett volna rajuk.Mindezzel egyutt,es testvere segitsegevel,sikerult talpra allni.Azota Ok is el kellet menjenek,miutan a ferje forradalomkor felakasztotta magat(…)es ket gyermeket tanugyi fizetesbol nem lehetett felnevelni.Most,halistennek,mernok mind a ketto,es dolgoznak.nem tudom,mi van ezzel a terdizulettel,kivancsi vagyok,ma mivel leszunk okosabbak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s