Régimódi hóhérok, újkori lélekrontók

Van, akit tánc közben zavar a zene. Másokat a bábuk zavarják sakkozáskor. És megint másokat a gyógyszer a gyógyításban. Aztán sokakat a jelen megítélésében zavar a múlt, és az igazság kiderítésében a tények. Apró-cseprő történések között minduntalan szem elől tévesztjük a lényeges dolgokat. Ameddig az élet jelentéktelen dolgaival foglalatoskodunk, elrobog mellettünk a történelem. Aztán egyszer csak jön a hír, miszerint jogerősen húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság Ioan Ficior nyugalmazott ezredest, a kommunista hatalom által Peripraván működtetett kényszermunkatábor egykori parancsnokát emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt. És nem tudjuk, mit kezdjünk a hírrel. Valahogy elsétálunk a bejelentés mellett, vagy ahogy egy kedves ismerősöm jelezte a közösségi oldalán, „valamiért ezek a történetek elsikkadnak a napi dagonyában, pedig fontos lenne szemmel tartani őket!” Hiszen ne feledjük, ez a hóhér több mint száz ember haláláért felelős, és fél évszázadig megúszta a felelősségre vonást.

A peripravai munkatábor célja az volt, hogy elpusztítsák a foglyokat, akiket a kommunista rendszer ellenségeinek tekintettek. A Ficior által irányított munkatáborban a foglyok nem részesültek megfelelő élelmezésben, és embertelen körülmények között szállásolták el őket. Nem volt ivóvíz a táborban, a gyógyszerek és az orvosi ellátás is teljes mértékben hiányzott. Szigorú büntetéseket róttak ki a legapróbb kihágásokért, a foglyoknak emellett különösen nehéz munkakörülményeket kellett elviselniük függetlenül attól, hogy egészségesek vagy betegek voltak, és rendszeresen a munka túlteljesítésére kényszerítették őket.

Az új nemzedékek érdektelensége

Felnőtt egy nemzedék, amelynek az 1990 előtt történtek nem jelentenek semmit. Néhány évvel ezelőtt, az 56-os megemlékezések napján a forradalom egyik résztvevőjét kísérgettem Kolozsváron, amikor egyetemista ismerősöm megkérdezte, ki ő, mit kell tudni róla, és egyáltalán mi olyan fontos ebben a megemlékezésben? Hogy ezek után még jobban letaglózzon, mosolyogva hozzátette: az ő generációjuknak már 1989 is olyan távolinak tűnik, hogy nem igazán érdekli.

Pedig a múltat ismerni kell, és a bűneit ugyanúgy fel kell tárni, mint a jelen disznóságait. Ficior csak egyike azoknak, akik egy rendszer képviselőjeként és annak nevében embereket öltek. Az izmusokra sok minden ráfogható, ám a Ficiorhoz hasonlók nem kimondottan ideológiai alapon gyilkoltak: inkább pszichopaták voltak, akik a körülmények számukra szerencsés állása következtében olyan helyre jutottak, ahol következmények nélkül tevékenykedhettek.

Akik annak idején munkatáborokban kötöttek ki, embertelen kínokat éltek át függetlenül attól, hogy a tábor vezetője egy Ficiorhoz hasonló őrült volt, vagy egy kisebb kaliberű hóhér. A lényeg az emberek megtörése, méltóságuk megtiprása, egészségük tönkretétele volt. Ez a személy talán az utolsó, aki a jéghegy csúcsát képviseli, de rajta kívül számtalan gazember sétál ma is közöttünk, aki annak idején emberségét félredobta valamiféle homályos ideológia és haszon reményében. Ez a gazember – és sok hozzá hasonló – túl sokáig élvezte a nyugdíjas évek nyugalmát. De végül pont került a történelem egyik sötét fejezetére.

21. századi karaktergyilkosok

Ámde hiába csengett le a kommunizmus, hiába élünk a 21. században, hiába hisszük azt, hogy ma már nem lehet büntetlenül embereket bántani. Kisebb és nagyobb kaliberű lélek-és karaktergyilkosok ma is léteznek, akik nem riadnak vissza a lelki és testi terrortól. Itt élnek közöttünk, ránk mosolyognak, miközben a kezükben lévő hatalmat úgy értelmezik, ahogy nekik tetszik: szabad üvölteni, fenyegetni, kezet emelni, köpni, szitkozódni. Döbbenetes, hogy az ilyenek minden szinten és minden szakmában fellelhetők: a hétköznapi emberektől kezdve sportolókig vagy művészekig mindenhol ott vannak. Félőrültekkel találkozunk az utcán, a közlekedésben, sportpályákon és újabban kulturális intézményekben.

Sajnos, József Attilával élve mindig csak a felszín fecseg, ki tudja, mit rejt még a mély. Amit nem közölnek, amiről nincs tudomásunk, ami a nagyközönség számára rejtve marad. Ami – akárcsak a kommunista hóhér esetében – jó esetben évek, évtizedek múlva derül ki, és amiben mindenki cinkos, aki most hallgat.

Ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy a cél szentesíti az eszközt. A bűnt el kell utasítani, és meg kell torolni: bárhol, bármilyen szinten történjen az meg. Akár – lásd Ficior esetében – évtizedekkel elkövetése után. Ez az egy, ami sosem késő, és nem vész kárba a rászánt idő.

Advertisements
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Régimódi hóhérok, újkori lélekrontók bejegyzéshez

  1. bogi2016 szerint:

    Mos’man azt es megtudtam,hogy mekkora nagy befektetes a korhazmenedzser esatobbi reszerol,megnyugodtam,amerikai ujszulottosztaly lett szengyorgyon.Igaz,mikor en idekerultem,mas volt a helyzet,az igazgato,menedzser urnak edesanyja kolleganoje volt edesanyamnak,ne felejtsuk,30 evet dolgozott asszisztensnokent,edesapja szomszed Kovasznan edesapam szuleivel,.En ebbe szulettem ,Kovaszna,Zabola,Szentgyorgy,szoval,mikor kezdtek az epitkezest,ezzel parhuzamosan a laborral a cirkuszt,akkor jott az uj menedzser…es akkor kezdtek engem kifele taszigalni.Nyilvan,ekkora befektetes mellett,en csak csekelyseg voltam.No,de ennek ellenere,ezek tenyek,nem lehet kitorulni az emlekezetbol,jo helyt vannak ott,meg egyszer szeretnem hangsulyozni,es megkoszonni,hogy ezt ide leirhattam.Hova irjam?????

  2. bogi2016 szerint:

    Elek ezzel az internet-adta lehetoseggel,egy nagypenteki-husveti uzenet megirasaval.Az igaz,jobb volna,ha egy ures,feher lapot kuldenek,nem vagyok jo “megfogalmazo”.Tortent,ma pontosan 19 eve,nagypenteken,osszeismerkedtunk Emillel,az ismeretlen katona szobra elott.Jaj,mi nem vagyunk sikeres emberek,en kezelessel,alig hevertem ki,O a szulei elveszteset,akkor a noverenel lakott,ket gyermek,apuka ongyilkos lett,hat egybol ertettuk,merre hany meter.Aztan Ok is elmentek,(az am,hazam)mint rokonaink 90 szazaleka,na de,itt a lehetoseg,lehet tartani veluk a kapcsolatot!Szoval,nem nagyon tartunk a tomeggel,szemben haladunk,ugy veszem eszre.Itt kovetkezik a feher lap,mert mi lenne,ha most a levegobe irnam ezeket?Alapvetoen,egeszsegugybol meritve tapasztalatot,es egynehany ember itthagyott bennunket,azota is,diagnozis…Azt kivanom sajat magamnak,hogy meg legyen lehetosegem megfogalmazni par dolgot,azthiszem,ezzel mindent elmondtam.Persze,kozben romlik el a szgep,tegnap hutoszekreny-olvasztas,stb dolgaim vannak.S a feher lap.aminn csak torom a fejem.mert,szoktam gondolkodni,nem is keveset.Isten tartsa meg,…

  3. bogi2016 szerint:

    Megvan,mi van irva a feher lapra:”Mondottam:ember,kuzdj,es bizva bizzal!”ehhez hozzatartozik,megkerulhetetlenul,hogy 11dik osztalyos korunkban volt egy nagysikeru szinhazeloadas Oszi Bacsi rendezeseben-Salamon Andras,Salek,akkor igy nevezte mindenki,nyilvan,en,mint “kemikus”nem szerepeltem,nem vagyok arra valo,de emlekszem a probakra,mikor Szoszi jatszotta az Evat,szoke,hosszu haju osztalytarsnom,es Gyory Andris az Adamot,legalabb szazszor elismeteltek,hogy “Elni,elni,mi edes,mi szep””Es urnak lenni mindenekfelett”legtobbszor mondta Oszi Bacsi:mondjad,Szoszi:nem mondom.mondjad,nem mondom.es igy tovabb,nem semmi volt,ezert is jegyeztem meg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s