Gyanúban sült pogácsa

Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, de vannak dolgok, amelyek Dániáig oda-vissza bűzlenek, és csak a vak embernek nem szúrnak szemet. A korrupció elleni harc jegyében Adrian Năstase volt román miniszterelnököt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. A társadalom bizonyos része fellélegezett: végre a legmagasabb szinten is vétkesnek találtak egy velejéig korrupt román politikust, aki a hatalmat saját meggazdagodására használta, aki gátlástalanul lopott, hazudott éveken át.

Ám a bírák egyhangú és egyértelmű döntése felháborodást keltett a mostani hatalom holdudvarához tartozók köreiben, akik megkérdőjelezik a román igazságszolgáltatás függetlenségét. Persze csak akkor, ha érdekük, és munkaadójuk is úgy kívánja.

Eljutottunk oda, hogy egyes tévék hírmagyarázói mindentudó jogászokként pózolnak estéről estére, igazságot osztogatnak, annak ellenére, hogy soha nem látták a nyomozás anyagát. Semmibe veszik a bizonyítékokat, ártatlannak kiáltják ki azt, akit az igazságszolgáltatás jogerősen elítélt, csupán azért, mert azok közé tartozik, akiket meg kell védeni a gonosz államelnökkel szemben. Năstase megmentéséért harcba szállt a jelenlegi belügyminiszter (a jó barát), a miniszterelnök (a tanítvány), az újságírók hada (a megvásároltak), orvosok (akik közül sokan legalább annyira sárosak, mint az, akit eldugtak egy kórház mélyén), a megvezetett választópolgárok egy része és mindenki, aki még nem csömörölt meg ettől a gyanús öngyilkossági ügytől. A joviális, a jóléttől és egészségtől kicsattanó politikusról napok alatt bizonyosodott be, hogy szinte halálán van, az orvostudomány által eddig felfedezett betegségek nagy részében szenved, óvni kell még a szellőtől is, nemhogy börtönben töltse a kiszabott büntetést.

Európa pedig csak bámul, hogy mi történik minálunk. Nincs még egy ország az Unióban, ahol azon veszekedne az államfő és a miniszterelnök, kinek van jogában hazáját képviselni az európai fórumokon. A plagizáláson kapott kormányfő ország-világ szemébe nevet, arroganciája nem ismer határokat. A „legtisztább kormány” – ahogyan Ponta maga aposztrofálta – kinevezett tagjai sorra buknak el a becsületességi próbákon. És nincs jogállam, ahol egy jogerős bírói ítéletet boldog-boldogtalan megkérdőjelezzen, ahol „népi fórumokon” osztanának igazságot, és egy emberként állnának ki egy bizonyítottan bűnös politikus mellett.

Minálunk viszont – akik egy megjátszott forradalom, a bányászjárások és a véres marosvásárhelyi napok máig kiható kísértését nyögjük – minden megeshet. Persze, annak az ellenkezője is.

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s