2015 december hónap bejegyzései

Egy (ál)botrány margójára A két világháború között, amikor nagyapám elvette élete szerelmét, slussz und passz – ahogyan svábosan mondták – kijelentette, márpedig ameddig ő él és mozog, egészséges és dolgozni képes, addig felesége nem fog a munkában belegörnyedni. Gyereket fog … Bővebben… →

  A ’89-es „forradalom” után két héttel látogattam el Temesvárra. Nagymamám, aki alig másfél éve volt özvegy, sírva fogadott. A könnyek nem értem hullottak. Azokért, akik Temesváron az alig betömött sírokból is a szabadság eszméjét hirdették. Azokért, akiket a gyilkos … Bővebben… →

Drága angyalka, ha fent vagy a mennyekben, és karácsonykor eljössz hozzám. Kérlek, hozzál nekem szép fehér mezőket, hajnali szellőben borzongó fákat, egy kis napsütést, hogy ne fázzanak meg a kertemben csipegető kis madarak. Hozzál nekem teli zsákkal a múlt örömeiből … Bővebben… →

  — Elek Károly táncoskomikus – Ismerősök, ismeretlenek tisztelettel köszöntik utcán, piacon, bármerre jár. Nem volt könnyű felemelkednie erre a szintre, de a nehéz, és főleg becsületes munka meghozta számára a közönség szeretetét, elismerését. Talán csak a hivatalosságok néznek kicsit el a feje fölött.   … Bővebben… →