2011 október hónap bejegyzései

Aki sokat olvas, sokszor elképed – ez az egyetlen veszélye a hétköznapi kultúra szinten tartásának. Hogy a blőd híreknek és felfedezéseknek nincsenek országhatárai, azt jelzi a következő „tudósítás” is: „a keresztények 2012-re készülődnek a világvégére (már aki, tenném hozzá), de … Bővebben… →

  Őzikeősz van. Madárfüttyé szelídült a természet, néhol már a levegőben száll az elégetett avar füstje, eltakarva a még szurkálódó, meleget árasztó napot. Az öreg paraszt szabadjára engedi zabolátlan lovát, és végigfeküdve a parlagon, nyugtalanul fürkészi az eget. Kéne mán … Bővebben… →

Csocsó a Mátyás szobortól kissé jobbra, egy zászlórúd árnyékában ebédelt. Miután elfogyasztotta a gondosan becsomagolt tökmagot, álmodozva bámult a semmibe. Ehhez nagyon értett. Csocsó pénztáros volt. Az alvilágban. És csendestárs. Ameddig mások loptak, ő csendben maradt, ezért nagy tisztelettel néztek … Bővebben… →

Beszélgetés Kubik Anna színművésznővel A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő Kubik Anna a Veszprém megyei Ősin született 1957. január 8-án. 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kazimir Károly és Iglódi István tanítványaként. A Pesti Magyar Színház tagja, vendégként többször … Bővebben… →

Kezdetben vala a zűrzavar. De, nem sokáig. Uralkodásának 18. évében, Béla, saját képmására és hasonlatosságára, megteremtette Hunort. Hogy uralkodjon. És látá Béla, hogy ez jó, és elégedetten dőlt hátra. És látá Csaba is, László is, György is, Attila is, és … Bővebben… →

Minden híreszteléssel ellentétben, én ismertem Hubát. Sokak véleménye szerint Huba csupán Eta néni képzeletében élt, amolyan kései „elképzelt szerelem” lehetett. Tanúsítom, nem igaz. Huba igenis valós személy volt. Fura mód, nagyon régen, amikor Eta néni áttelepült az anyaországba, még hírét … Bővebben… →

Amikor Dózsa bácsi aznap reggel kiengedte a libákat a porta elé, és a rosszalkodó kutyáját kicsit megtángálta egy furkósbottal, még nem is sejtette, hogy délután felé úgy érzi majd, már-már rászakad a nagy ég. Délelőtt még térült-fordult az öreg, kibicegett … Bővebben… →

T. Vinterberg-M. Rukov-B. Hansen: Születésnap (Színpadi változat: Visky András és Robert Woodruff) Azt mondják, mindenkinek van egy keresztje, amit tudatosan vagy önkéntelenül egy életen át magával hordoz. Ám kevés olyan ember született e világra, akinek sikerül a sírig megőriznie titkait. … Bővebben… →

A fiatalabb nemzedék már nem emlékezhet rá, állítólag el is hagyta az országot, jó ideje nem hallani róla. Ő volt az Író. Magas volt, szakállas, kissé bohém, és – ami nem mindig jellemző egy írástudóra – jól is beszélt. Sokszor … Bővebben… →

A Dráma erőteljes volt, megfeszítő és embert próbáló. Bár közel százszor előadták, a művészeket minden alkalommal megviselte a játék. Fizikai és szellemi kihívás volt, elsősorban a már nem fiatal Színésznek, aki úgy idomult a szerephez, mint a fák az őszhöz, … Bővebben… →